Az autósok októberben és novemberben szenvedik el a legtöbb töréskárt – ez derül ki a Genertel elõzõ négy évet felölelõ adatsora alapján. Ilyenkor az éves átlaghoz képest 17-18 százalékkal több ilyen jellegû baleset történik.
Saját zsebbõl

A téma kapcsán megkérdezett autósok több mint 40 százaléka casco-szerzõdés híján saját zsebbõl volt kénytelen rendezni a kárát, ami akkor is megterhelõ tétel, ha a statisztikák szerint a töréskárok több mint fele nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Bár a téli hónapokban gyakran az õszi idõjárásnál is kedvezõtlenebb körülményekkel találkozhatnak az autósok – a legveszélyesebbnek az õszi hónapok számítanak, amikor sokan még nem készítik fel autójukat a hideg hónapokra, emellett vezetési stílusukat sem igazítják a megváltozott körülményekhez.
Gyakori a ráfutás

A káreseményeket tekintve a vizes, esetenként jeges úton megnövekedõ fékút, a ködös idõben bekövetkezõ ráfutás az autó elõtt haladó jármûre, illetve a nyomasztó idõjárás okozta nagyobb dekoncentráció okoz bajt. Egyes kutatások kiemelik, hogy a sötétben vezetés jelentõsen csökkenti az éberséget: két-három óra vezetés ilyen körülmények között 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel megegyezõ élettani hatással jár. De még tökéletesen éber állapotban is sötétben jóval késõbb lehet észrevenni az úttesten tartózkodó gyalogost vagy kerékpárost, illetve váratlan akadályt (kátyú, vad, egyéb idegen tárgy). A megkérdezett autósok 38 százaléka leginkább más közlekedõk szabálytalanságától tart, de a váratlan útakadályok és az autó elé kerülõ személyek által képviselt veszélyt is sokan megemlítették, mint olyan baleseti tényezõt, amelytõl legjobban tartanak. A saját pillanatnyi figyelmetlenséget csak minden tízedik autós választotta ennél a kérdésnél, pedig a valóságban ez a tényezõ csaknem minden ötödik balesetben szerepet játszik. Minden harmadik autós nyilatkozott úgy, hogy öt éven belül elszenvedett valamilyen balesetet az autójával. Ezeknek a fele volt olyan, amit más autó szabálytalansága okozott.