A Bódi-Schubert Anikó, Leszkó Erika, Pataki Tibor és Réthy Barbara nevével jegyzett írás kitér arra, hogy a forgalomban lévõ forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelõtt kezdõdött. A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta a technikai korszerûség és a hamisítókkal szembeni elõny megõrzése érdekében több alkalommal is sor került fejlesztésre az egyes veszélyeztetett címleteken.

A cikk szerint a forint hamisítása - a körülbelül két évvel ezelõtt felszámolt nyomdai hamisító mûhelytõl eltekintve - a színes sokszorosító eszközök (fénymásolókkal, printerekkel) használatára épül. Azonban az alkalmi hamisítók egyszerû hamisítványai mellett - csekély számban -, de folyamatosan jelennek meg a felkészültebb hamisító mûhelyekben elõállított, kifinomult imitációs módszerekkel készített másolatok is. Ezek a kereskedelemben dolgozó pénztárosok számára már gyakran megtévesztõnek bizonyulnak.

További tendencia, hogy - miközben a kétezres évek elsõ felében fõként az 1000 forintosok hamisítása volt jellemzõ - a hamisítók célpontjává a nagyobb egyedi kárértéket jelentõ, legmagasabb értékû címletek váltak. A kibocsátás kezdete óta eltelt 17 évben 2500 és 10 000 darab között változott a forgalomból évente kiszûrt hamisítványok száma, azonban a készpénzforgalomban ennek a hullámzásnak a felsõ értéke sem okozott forgalmi zavarokat.

A hamisítás mértéke az utóbbi években a hasonló méretû, nemzeti valutával rendelkezõ országokkal történõ összehasonlításban kedvezõnek mondható - állapítják meg a szerzõk.

Kitérnek arra is, hogy a forintbankjegyek hagyományosan igényes grafikai megjelenésûek. Igaz ez akár a bankjegyek elõoldalán lévõ portrékra, akár a hátoldalon található, a portrékkal gondolati összefüggésben lévõ képekre is. A megújuló bankjegyek a tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert fõbb grafikai motívumok környezetébe.

A cikk szerzõi részletesen írnak arról, hogy a megújított bankjegysorozat elsõ címleteként kibocsátott 10 000 forintos számos korszerû biztonsági elemmel rendelkezik. Az elsõ pillantásra nem érzékelhetõ - mûszerekkel, gépek detektoraival ellenõrizhetõ - dimenzióban teljes a megújulás: az új címlet úgy saját korábbi változatától, mint más címletektõl könnyedén megkülönböztethetõ. A bankjegy papírjában olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik, és az MNB betûk mellett, biztonsági szálon is olvasható a 10 000 értékjelzés.

A nemzetközi tapasztalatok, bankjegyfejlesztési ajánlások szerint egy nemzeti valuta bankjegysorozatának technológiai korszerûségét, illetve hamisítás elleni védettségi szintjét jellemzõen öt-hat évente érdemes felülvizsgálni, tíz-tizenöt évente pedig célszerû a készpénzforgalom szereplõi számára is tapasztalható változtatást, fejlesztést végrehajtani.

Az eurózóna országaiban jelenleg az 5 eurós bankjegyek megújított verzióinak kibocsátása fejezõdött be, és folyamatban van 2014 második felében az új 10 eurósok forgalomba helyezése. Az euróövezeten kívül, 2014-ben Svédország és Lengyelország is továbbfejlesztett bankjegyverziókat bocsátott forgalomba és Svájc is bankjegycserét tervez. Dániában 2010 és 2013 között jelentek meg a korszerûbb bankjegyváltozatok. A Bank of England szintén közzétette az 5 és 10 fontosokra vonatkozó fejlesztési szándékát.