2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Az elbutulás jelei, tüneteiForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-10-08 11:22:15
Hazánkban mintegy 150-180 ezerre becsülhetõ az Alzheimer-kórban szenvedõk száma.

– A jól fõzõ nagymama elsózza a levest, beszûkül a gyerekek, unokák iránti érdeklõdés, az egyéniség „szürkévé” válik. Az idõs embernél memóriazavar jelentkezik, ismerõs helyeken nem tud tájékozódni vagy kóborolni kezd – sorolja az Alzheimer-kór megjelenésére utaló leggyakoribb példákat Csiba László egyetemi tanár.

– A betegség megjelenését jelzi, ha az egyszerû napi cselekvések, mint az öltözködés, a számlák befizetése egyre növekvõ nehézséget jelent, ha csökken az ítélõképesség, megváltozik az egyén hangulata, esetenként szorongásról panaszkodik. A memóriamûködés folyamatosan rosszabbodik, a figyelem alig tartható fenn, nehézséget okoz ismerõs emberek, családtagok, barátok felismerése, a páciens nem találja a szavakat, nehezen olvas, ír, számol. Kísérhetik indulatkitörések, éjszakai kóborlások, hallucinációk is. A beteg nehezen tudja kontrollálni viselkedését, hiányos vagy évszaknak nem megfelelõ öltözékben jelenik meg. Legsúlyosabb állapotában már a legközelebbi hozzátartozóit sem ismeri fel, és egyáltalán nem tud kommunikálni – részletezte az Alzheimer-kór tüneteit a professzor.
Hozzátartozók érzékelik

Mint az a Debreceni Egyetem közleményében olvasható, a feledékenység azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved. Ritkán igazolódik az elbutulás azoknál, akik feledékenységrõl panaszkodnak, hiszen a demens beteg nem veszi észre a kognitív funkciók megváltozását, azt csak a hozzátartozók érzékelik. – A diagnózisban fontosak a pszichológiai tesztek, de teljes biztonsággal csak a boncolás vagy az élõ szervezetben ritkán végzett agyszövet-vizsgálat mondja ki az Alzheimer-kórt. Ennek során amyloid szemcséket és más eltéréseket találunk a szövettani metszetben. A gerincvízben gyakran észleljük bizonyos fehérjék felszaporodását. Agyi képalkotó eljárások (CT, MR esetleg PET) nélkülözhetetlenek a diagnózishoz, fõleg azért, hogy a hasonló tüneteket produkáló agydaganatot, koponyaûri vérömlenyt, vízfejûséget kizárjuk – magyarázta a neurológus.
Csak lassítható a betegség

A szakember egy legújabb kutatásról is beszámol: 2014-ben érdekes közlemények jelentek meg, amelyek azt jelzik, hogy az agyban lerakódó amyloid jól diagnosztizálható a retina speciális vizsgálatával Alzheimer-betegekben. A betegség nem gyógyítható, csupán lassítható. A kezelésben úgynevezett kolineszteráz gátlókat és receptor blokkolókat alkalmaznak. A beteg állapotától függõen hangulatjavítót, szorongásoldót, antiparkinson szereket és erõs nyugtatókat is felírnak idõnként az orvosok.

Hazánkban mintegy 150-180 ezerre becsülhetõ az Alzheimer-kórban szenvedõk száma, ám a népesség elöregedésével ez várhatóan növekedni fog. Az Egyesült Államokban jelenleg több mint 5 millió embert érint a betegség, melynek költségei igen magasak: egyes becslések szerint az USA-ban az egészségügy több mint 180 milliárd dollárt fizet ki az Alzheimer és egyéb demenciákkal kapcsolatos költségekre. Csiba professzor valószínûsíti, hogy az egészséges életmód, a fizikai aktivitás, a keringési rendszer egyensúlyban tartása és a mediterrán diéta csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. A sport – például box – közben elszenvedett krónikus fejsérülések azonban vélhetõen megnövelik a demencia kialakulásának esélyét.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!