2019. szeptember 22. Vasárnap, Móric.
 
Ezek a legjobb szíverõsítõkForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-10-09 08:14:11
Ha Ön dohányzik, reggelente nehezen ébred, a zöldségek helyett inkább az alkohol a barátja, és még nevetni sem szokott magán, akkor nagyobb a szívinfarktus-kockázata.

Mikor szíverõsítõ a pálinka?

A magyar néphagyomány a pálinkát szíverõsítõnek tartja, az írek a whiskyrõl mint az élet vizérõl beszélnek. Az elmúlt évtizedben több mint száz kutatás igazolta, hogy a népi gyógyászat nem téved: nem csak a vörösbor, hanem a tömény italok is védik a szívet - de csak mértékkel fogyasztva.

Az alkoholok szívvédõ hatása ugyanis fõleg a bennük lévõ etanolnak köszönhetõ: az etanol növeli a jó koleszterin (HDL) szintjét és vérhigító hatású, ily módon csökkenti a vérrögképzõdés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A rendszeresen és mértékkel alkoholt fogyasztóknál a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsonyabb, mint a hébe-hóba, vagy alkoholt egyáltalán nem fogyasztóké. A mértékletes ivás ezentúl csökkenti az idõskori demencia (elbutulás) és a cukorbetegség kockázatát is.

A védõhatás azonban valóban csak akkor érvényesül, ha a nõk alkoholfogyasztása nem haladja meg a napi egy egységet (ez 15 gramm alkoholt jelent), a férfiaké pedig a napi két egységet. Egy egység alkohol 2-3 cent 40 százalékos töménynek, 1,5 deciliter bornak, illetve egy pohár sörnek felel meg.

Fontos továbbá, hogy az alkohol elõnyös hatásai nem érvényesülnek akkor, ha valaki hetente hat nap egyáltalán nem iszik, péntek este viszont hét egységet gurít le.
Még mértékkel is kockázatos lehet

Mihelyst valaki az ajánlott mennyiséget túllépi, az alkohol nem csak hogy nem védi, de még károsítja is a szivet. A túlzásba vitt alkoholfogyasztás ugyanis megemeli a koleszterin- és a trigliceridszintet, ezáltal növelve az infarktus, az érelmeszesedés és a stroke kockázatát.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a nõk esetében még a mértékletes mennyiségben fogyasztott alkohol is növeli az emlõrák kockázatát. Ennek hátterében az állhat, hogy az alkohol gátolja a B-vitaminok közé tartozó folsav felszívódását, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy aki szívvédõként ragaszkodik a napi kupica pálinkájához vagy pohárka borához, az kiegészítésként fogyasszon legalább 600 mg folsavat étel vagy táplálékkiegészítõ formájában. (Folsav természetes formában a leveles zöldségekben, avokádóban, hüvelyesekben és gyümölcsökben található.)
A legtöbbet a dohányzás elhagyásával tehetjük

Csak a szíverõsítõ hatás végett azonban nem szükséges rászokni az alkoholra: aki ugyanis nem elhízott, egészségesen étkezik, rendszeresen mozog, nem dohányzik, és a családjára sem jellemzõ az örökletes szívbetegség, annak az alkohol csak csekély plusz védõhatást nyújt.

Dohányzók esetében a mértékletes alkoholfogyasztásnál nagyságrendekkel nagyobb a szívre gyakorolt jótékony hatása annak, ha az illetõ leszokik a cigarettáról. A dohányzás ugyanis többek között szûkíti az ereket, megemeli a vérnyomást, valamint felgyorsítja az érelmeszesedést.

Különösen nagy a szívinfarktus és stroke kockázata azoknak a dohányos nõknek, akik fogamzásgátló tablettát is szednek. A jó hír azonban az, hogy aki felhagy a dohányzással, annak a szív- és érrendszeri betegségek kockázata már másnap csökken, ahhoz pedig, hogy a kockázata a cigarettát mindig is kerülõkkel legyen egy szinten, öt évnek kell eltelnie.
Mozogjunk és aludjunk a szívünkért!

Napi fél óra közepesen intenzív mozgás felfrissíti a keringési rendszert, de az sem baj, ha a félóra háromszor tízpercre oszlik meg, a lényeg az intezitás. Természetesen a napi mozgásba beleszámít a gyaloglás, a házimunka, a lépcsõzés és a kutyasétáltatás is.

Kutatások támasztják azt is alá, hogy a szívbetegségek kockázata alacsonyabb azoknál, akik reggelente ébresztõ nélkül, kipihenten ébrednek. Az alváshiány ugyanis növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a cukorbetegség és a depresszió kockázatát.
Ezek az ételek védik leginkább a szivet

Közismert, hogy a zöldségekben-gyümölcsökben, alacsony zsírtartalmú húsokban és teljes kiõrlésû gabonákban gazdag étrend az, ami leginkább segít a betegségek elkerülésében. Ha szeretnénk, hogy szívünk hosszan verjen, érdemes az alábbi vegyületekre, ételekre még pluszban figyelmet fordítani.

A növényi szterinek gátolják a koleszterin felszívódását, így csökkentik a koleszterinszintet. Szterinek elsõsorban a zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, valamint a napraforgó-, repce- és szezámolajban találhatók. Ugyancsak a koleszterinek felszívódását akadályozzák az élelmi rostok.

Védik a szív- és érrendszer egészségét a karotinfélék is, amelyek a természetben fõleg a narancssárga (sárgarépa, sütõtök, narancs, édesburgonya), és a sötétzöld (brokkoli, zöldbab, zöldborsó, spenót, kelbimbó) zöldségekben-gyümölcsökben találhatók.

Vérnyomáscsökkentõ hatásúak a polifenolok: ilyen vegyület például a vörösborban található rezveratrol, de bõvelkednek benne a piros-kék bogyós gyümölcsök is (áfonya, szeder, málna, eper).

Védenek a szívinfarktus ellen az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek (tengeri halak, halolaj, lenmag, dió, mandula) is.

Az ásványi anyagok közül elsõsorban a magnézium, a kálium és a kalcium bevitelére kell figyelni, a vitaminok közül pedig a D- és a B-vitamin (B3, B6 és B9) család tagjaival védhetjük a szívünket a vérrögképzõdés és az érelmeszesedés ellen.
Tanuljunk meg nevetni magunkon!

Ritkán gondolunk bele, de a nevetés valójában komoly fizikai edzés: amikor ugyanis nevetünk, nem csupán a tüdõnk, a mellkasunk, vagy a rekeszizmunk mozog, hanem az egész testünk, egész valónk részt vesz benne. Vannak kutatók, akik szerint a nevetést ugyanúgy a szívbetegségek megelõzésének részévé kellene tenni, mint a mozgást, vagy a zöldségekben gazdag étrendet. Napi rendszerességgel kéne valami mókásat olvasni, vagy megnézni egy vicces videót, vagy megtanulni magunkon nevetni.

És hogy miért olyan elõnyös a nevetés a szívre? Egyrészt több oxigén jut a szervezetbe, másrészt csökkenti a stresszt, aminek hatására a vérnyomás és a pulzus tartósan mérséklõdik.

Érdekesség, hogy egy amerikai kutatás szerint a szívbetegek jellemzõen kevesebbet nevetnek (még pozitív élethelyzetekben is ritkábban tör ki belõlük a kacagás), és ritkábban használják a humort, mint megküzdési stratégiát, valamint több a bennük lévõ düh és egyéb ellenséges érzelem, mint a nem szívbetegekben. (A Maryland Egyetem kutatásának eredményei annak ellenére figyelemreméltóak, hogy az ilyen jellegû vizsgálatoknál soha nem egyértelmû, hogy mi az ok, és mi az okozat: vajon azért nevet valaki kevesebbet, mert beteg, vagy eleve kevesebbet nevetett, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy szívbeteg lett.)
Házasság, barátok, hit, meditáció

Kutatások igazolják, hogy egy olyan házasság, amelyben keveset veszekednek, szintén csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A család és a barátok közelsége oldja a szorongást, és enyhíti a depressziót is - utóbbiak külön-külön is növelik az infarktus kockázatát.

Szintén szívvédõ bármilyen stresszoldó technika elsajátítása. Ám nem csak a rendszeresen meditálók, hanem a hivõk, rendszeres vallásgyakorlók, hitközösséghez tartozók körében is alacsonyabb a szívbetegségek kockázata.
Rendszeres szûrõvizsgálat

Végül rendszeres szûrõvizsgálatokkal is csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Három értéket érdemes 40 éves kor felett rendszeresen méretni: vérnyomást, koleszterinszintet és vércukorszintet. Ez utóbbi azért fontos, mert a cukorbetegség szintén növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!