Vas Gizella rendõr ezredes elmondta, az Európai Unió vízuminformációs rendszerén alapuló ellenõrzést nemcsak Magyarország schengeni határátkelõin vezetik be a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgároknál, hanem a schengeni határforgalomban minden államban; belépésnél minden esetben, kilépésnél pedig szúrópróbaszerûen alkalmazzák majd.
Tájékoztatása szerint a személyazonosság egyértelmû megállapítását célzó ellenõrzés 5-10 másodpercig tart, és a központi uniós rendszer is ennyi idõ alatt küldi meg az eredményt. Az útlevélkezelõknek ez alapján kell eljárniuk, tehát engedélyezni vagy megtagadni a belépést, hiszen az ellenõrzéseket gyakorlatilag valamennyi schengeni tagállam nevében végzik el mindenhol.

A gyakorlatban Magyarországon ez azt jelenti, hogy valamennyi érintett beutazónak egy ujjlenyomat-olvasó eszköz üvegablakára kell nyomnia az egyik kezének ujjait, a hüvelykujj kivételével. Az utastól levett ujjlenyomatot automatikusan ellenõrzik az uniós központi információs rendszerben akár vízi, légi, közúti átkelõhelyen érkezik az utas.

Az ORFK valamennyi határátkelõhelyet ellátja a szükséges eszközökkel, ez a vízi- és a vasúti forgalomban mobileszközök használatát jelenti.

Az ellenõrzés alól mentesülnek a 12 év alatti gyerekek, az állam- és kormányfõk, az uralkodók és családtagjaik, valamint a fizikailag akadályozottak, így például azok, akiknek a keze be van gipszelve.

Közölte, az új határforgalom-ellenõrzési módszer, az ujjlenyomat-azonosítás jóval biztonságosabb módszer a visszaélések kiszûrésére mint a hagyományos, fényképes ellenõrzés, de ez utóbbit továbbra is ugyanúgy alkalmazzák majd, mint eddig.

Vas Gizella emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió még 2011-ben hozta létre a vízuminformációs rendszert, aminek a lényege, hogy a schengeni tagállamok a vízum kiállításakor egy közös adatbázisban rögzítik a kérelmezõk adatait, így a személyes adatok és fénykép mellett mind a tíz ujj lenyomatát, valamint azt a nyilatkozatot is, hogy a polgár milyen célból kíván beutazni és melyik külsõ schengeni határon kíván elõször belépni.

Elmondta, jelenleg 16 olyan – az EU által meghatározott – régió van már a világban, ahol a schengeni országok követségein úgy állítják ki a vízumot, hogy ujjlenyomatot is vesznek a kérelmezõktõl.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a “négyujjas” módszerrõl Magyarország döntött. Az egyes schengeni tagországok ugyanis maguk határozhatják meg, hogy a központi uniós adatbázisban rögzített tíz ujj lenyomata közül melyeket kívánják összevetni a belépni szándékozó ujjlenyomatával; akár egy ujjal is azonosítható a belépõ személy.