Augusztus végéig már 22,3 milliárd forint játékadó folyt be a költségvetésbe, ami az éves szinten tervezett 33 milliárd forintnak a 68 százaléka. Valamelyest az is segítheti a büdzsé helyzetét, hogy a kocsmákból kitiltott nyerõgépek helyére szép lassan újra visszaszivárog a szerencsejáték.

Egy háttérbeszélgetésen Szent-pétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság sorsjegy automatákat telepít, amelyekbõl tizet már tesztelnek budapesti és vidéki helyszíneken. „A sorsjegy automaták jelenleg tesztelés alatt állnak, a késõbbiekben tudunk bõvebb információval szolgálni róluk, ha széles körben bevezetésre kerülnek” – közölte a Világgazdasággal az állami vállalat. Emlékezetes: a kormány azért tiltotta be a nyerõgépeket, mert a szerencsejáték ezen formája sok családot tett tönkre. Lázár János még államtitkárként akkoriban erkölcstelennek nevezte, hogy a legkiszolgáltatottabb térségekben jellemzõ a pénznyerõ automaták üzemeltetése.

A trendek szerint népszerûek lehetnek a sorsjegy automaták, ugyanis tavaly a sorsjegyekbõl származó bevételek folytatták a korábbi évek dinamikus növekedését. „A 47,7 milliárd forint árbevétel 36,3 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A jó eredményben jelentõs szerepet játszott egyrészt a játéktermek bezárása, másrészt 2013 közepétõl a sorsjegy értékesítõhelyek számának markáns növekedése több új trafik bekapcsolódása következtében” – olvasható a Szerencsejáték Zrt. éves jelentésében. A sorsjegyek együttes árbevétele a teljes árbevétel 19,6 százaléka. A dokumentum szerint továbbra is élénk a kereslet az ezer forintos árkategóriába tartozó sorsjegyek iránt. Jól teljesítettek például a már több éve piacon lévõ, töretlenül népszerû klasszikus sorsjegyek (Black Jack, Fáraók kincse). Legutóbb szeptember végén bõvült a cég kínálata, a Szuper Black Jack nevû játékkal 25 millió forintot lehet nyerni.

A kocsmákban persze a tiltás ellenére eddig is volt szerencsejáték. Az adóhatóság tapasztalata szerint ugyanis az egyre elterjedtebb internetterminálok jellemzõen azokban a vendéglátóegységekben tûntek fel, ahol korábban nyerõgépeket üzemeltettek. „Az új terminálok a kijelzõtõl a nyomógombokig a már betiltott berendezéseket idézik, a tiltott szerencsejátékot gyakran más funkcióval, például internet-hozzáférés biztosításával leplezik. Az üzemeltetõk rejtett módon, speciális kulcs vagy pendrive segítségével teszik elérhetõvé a pénznyerõs programok használatát” – szerepel a NAV évkönyvében.

Szintén kocsmai játék lett a lóverseny is, miután a Magyar Lóversenyfogadást-szervezõ Kft. számos sörözõbe, borozóba telepített terminálokat. Ennek mostanra már meg is lett az eredménye. „A 2013-a esztendõhöz képest a játékba küldött szelvények, valamint a fogadási forgalom jelentõsen nõtt. Ez a több mint 40 százalékos emelkedés több okra vezethetõ vissza, melybõl a két legfontosabb tényezõ a fogadási kínálat jelentõs bõvülése, valamint a fogadóirodák számának növekedése” – mondta Haál Gábor. Az állami cég ügyvezetõje hozzátette: jelenleg hetente hozzávetõlegesen 40 ezer darab tikettet értékesít a társaság. Ez körülbelül duplája az elmúlt év hasonló idõszakának.

„Ha bejön a super-jackpot, azaz nemcsak megnyeri az állam a 100 milliárdos pert, hanem azt ki is fizetik, akkor aztán tényleg a sukorói volt minden idõk legjobb állami kaszinóprojektje: meg sem nyílt, semmiféle állami kiadásban nem került és mégis hasznot hozott” – írta az ittapiros.com szakportál. A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinó-beruházás ügyében egy nemzetközi választott bíróság, elutasította az izraeli befektetõk keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. A nyíregyházi kaszinó viszont megnyílt és 240 nyerõgép közül lehet választani.