Október 6. az Aradi Vértanúk Emléknapja, Nemzeti Gyásznap Magyarországon, és a magyarok által lakott területeken.

Miskolc (ÉM – SZG) – Damjanich János mankója, Aulich Lajos kardja, Poeltenberg Ernõ pénztárcája,  48-as zászlók, tábornokok búcsúlevelei, honvédtisztek fegyverei, kitüntetései, iratok... És még sok-sok tárgyi emlék.  Tárgyi emlékek, amelyek a magyar szemlélõkben ugyanazokat az érzéseket váltják ki. Meghatottságot, büszkeséget, a hõsök tiszteletét.
Ismét levetíti a Magyar Televízió a Magyar Golgota – Az aradi ereklyegyûjtemény címû dokumentumfilmet, amely forgatásának körülményeirõl Pál Tibort, a film gyártásvezetõjét – a Miskolci Nemzeti Színház produkciós igazgatóját – kérdeztük.

Szóbeszédbõl

Pál Tibor azzal kezdte a kilenc-tíz évvel ezelõtti események felidézését, hogy élete egyik meghatározó – hátborzongató, felkavaró, elképesztõ – élménye volt az, amikor megpillanthatta ezeket az ereklyéket, kézbe vehette õket. Nem volt a stábnak olyan tagja, akin ne látszott volna a megrendülés, a meghatottság.
Szakály István szerkesztõ ötlete volt a filmkészítés. Hallott róla, hogy az aradi múzeumban, senki által nem látogatható helyen õrzik azokat a relikviákat, amelyek létét csak szóbeszédbõl tudni. (A film rendezõje Varga Zs. Csaba, hadtörténész szakértõje, egyben narrátora dr. Kedves Gyula.)

Porlepte polcok

Az elsõ útjuk kudarccal járt, a második már biztatóbb volt. Elérték, hogy megkapták a forgatási engedélyt, õk voltak az elsõk, akik a pincében porlepte polcokon, dobozokban tárolt kincseket megpillanthatták, filmre vehették. A negyedik útjukra vihették magukkal a stábot. Bejutottak a hírhedt várba is, oda, ahol a halálra ítélt katonai vezetõk az utolsó óráikat élték. Filmre vették a kivégzés helyét. És „felfedezték”azt a hajdani szoborkomlpexumot – egy templom mögött –, ami akkor még nagyon rossz állapotban volt, ám amit azóta restauráltak, helyreállítottak, visszahelyeztek a köztérre.
A filmet most vetítik le harmadszor. Az aradi ereklyék – ismereteink szerint – még nem láthatók kiállítássá rendezve, de belõlük számos nem egyszer szerepelhetett már magyarországi ünnepi megemlékezéseken: kiállításokon.

Az aradi hõsök

Az október 6-án, Aradon kivégzett 13 hõs tábornok: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernõ, Kneziæ Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernõ, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly.
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.
Aradon a katonai elit kivégzése már augusztus 22-én elkezdõdött, amikor felakasztották Ormai Norbert ezredest. Késõbb, október 25-én agyonlõtték Kazinczy Lajos ezredest (õt emlegetik néha a 14. aradi vértanúként). Lenkey János tábornokot azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott; õ néhány hónappal késõbb az aradi kazamatában halt meg.