2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Devizahitelek – Elhalasztotta az ítélethirdetést a CIB Lízing perében az ítélõtáblaForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-10-17 18:01:16
A Fõvárosi Ítélõtábla csütörtöki tárgyalásán október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében.

A Fõvárosi Törvényszék elsõ fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, a CIB Lízing azonban fellebbezett.

A fellebbezésben elsõ helyen az elsõfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsõfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvezõ megváltoztatását kérte a cég.

Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen elõzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélõtábla a csütörtöki ülésen – külön végzésben – mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz.

Az elsõ fokú ítéletben szerepelt az – a perek alapját adó törvényben szereplõ – hét ok, amelyek közül ha csak egynek nem felelnek meg a lízing cég általi egyoldalú szerzõdésmódosítás feltételei, akkor tisztességtelennek minõsülnek. Ilyen feltétel az egyértelmû megfogalmazás, a tételes meghatározás, a ténylegesség és arányosság, az objektivitás, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elve.

Az elutasító ítéletében a törvényszék kifejtette, hogy nem a Polgári törvénykönyv tisztességtelenségre vonatkozó szabályait kellett alkalmaznia, hanem a nyár elején hozott devizahiteles törvényt. Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordult, mivel nem észlelte az elõbb említett törvény alaptörvény ellenességét. Az Európai Központi Bankkal (EKB-val) ugyan elmaradt a kötelezõ konzultáció a törvény megalkotása elõtt, de emiatt a magyar bíróságnak nem kell az Európai Bírósághoz fordulnia.

Fellebbezésében a felperes lízing cég, az általa alkalmazott egyoldalú kikötések jogszerûségét hangoztatta, mert érvelése szerint azok mindig megfeleltek a hatályos jogszabályoknak.

Az alperes állam, az erre adott ellenkérelmében az elsõ fokú bíróság ítéletének a jóváhagyását kérte, bele értve azt is, hogy az ítélõtábla ne forduljon se az Alkotmánybírósághoz, se az Európai Bírósághoz.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!