2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Költségvetés 2010 - Szigorú költség- vetési politika, amit folytatni kellForrás: Haon
Utolsó módosítás: 2009-10-06 15:39:32
Elkezdõdött a költségvetés vitája a Parlamentben

Jövõre Magyarországon is elkezdõdhet a gazdaság növekedése, az infláció 2-3 százalékra mérséklõdhet, az államadósság 2010-ben eléri tetõpontját, az adócentralizáció a válság ellenére csökken, a fogyasztás még csökken, de a bérek dinamikája az év második felében növekedhet - sorolta a jövõ évi költségvetés parlamenti vitájának kezdetén Oszkó Péter pénzügyminiszter.

 

13,05Az MSZP a Fidesz õszödi beszédét hiányolja, a Fidesz IMF-költségvetésrõl beszél

A szocialisták szerint a Fidesz még tartozik a választóinak a maga õszödi beszédével, az ellenzéki párt pedig felszámolóbiztosként aposztrofálta a miniszterelnököt kedden a jövõ évi költségvetés általános vitájában. Részletek >>>

11,00KÖLTSÉGVETÉS 2010 - ÁSZ, Költségvetési Tanács: vannak kockázatok

A jövõ évi központi költségvetés tervezetében jelentõs kockázatok vannak - ez derült ki a törvényjavaslat általános vitájában a pénzügyminiszteri expozét követõen, az Állami Számvevõszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalásában. Részletek >>>

Hangsúlyozta, hogy akik nagyobb hiányt akarnak, azok a forint árfolyamával és a növekvõ kamatterhekkel játszanak. Jövõre az elsõdleges cél a meglévõ munkahelyek megtartása - szögezte le Oszkó, aki szerint jövõre szigorú költségvetési gazdálkodásra van szükség, és ezt késõbb is folytatni kell.

Fél éve, megalakulásakor a kormány a gazdaság stabilizálását, a devizahitelesek megvédését vállalta, azt, hogy versenyképessé teszi az országot, megteremti az államháztartás piaci finanszírozását - mondta egyebek közt Oszkó Péter kedden, a 2010-es költségvetés parlamenti vitájának nyitányaként. Szerinte vitathatatlanok az eredmények, a forint árfolyama stabilizálódott, kilengései mérséklõdtek, az ország külsõ megítélését jelzõ - és a kamatot meghatározó - mutatók március óta harmadukra estek. Az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminõsítõ a napokban javított Magyarország besorolásán, egyedül a világ országai közt, az OECD nyári elemzése szerint a válság hatásait kiszûrõ államháztartási hiányok rangsorában Magyarország az elsõ Európában, jövõre pedig a magyar munkaerõpiac lehet a legversenyképesebb a térségben - sorolta a pénzügyminiszter. Ez nem propaganda, ezek független elemzõi vélemények - fûzte hozzá.

A kormány által elkezdett munka a jövõnek szól, 2010-ben szigorú költségvetési gazdálkodásra kell készülni, hogy megerõsödve kerüljünk ki a válságból, mielõbb beléphessünk az euró elõszobájának tartott árfolyamrendszerbe - mondta Oszkó Péter. Határozottan szögezte le, hogy ez politikai önfegyelmet és rövid távon népszerûtlen intézkedéseket követel, de folytatni kell.

A rendszerváltás óta elõször készül úgy költségvetés, hogy elõre meghatározták az elérhetõ bevételeket, nem pedig ezeket igazították a kiadásokhoz - vázolta fel a tervezés módszertanát a pénzügyminiszter. Kitért arra a vitára, hogy miért ragaszkodik a kormány a bruttó hazai termék (GDP) arányában 3,8 százalék államháztartási hiányhoz. Ez nem öncél, az elmúlt egy évben megtapasztaltuk, mibe kerül, ha Magyarországot rossz adósnak és nem szavahihetõnek tartják - magyarázta Oszkó. Szerinte akik nagyobb hiányt akarnak, azok a forint árfolyamával és a kamatterhekkel játszanak.

Ha a világban nem következik be kedvezõtlen fordulat, akkor Magyarországon 2010-ben elkezdõdhet a gazdaság növekedése, bár az év egészére még visszaeséssel számol a kormány - mondta Oszkó. Az export már bõvülhet, a fogyasztás ugyan az év átlagában még egy százalékkal csökken, de a második félévben már nagyobb bérdinamikára lehet számítani a kormány szerint. Az elsõdleges cél a meglévõ munkahelyek megtartása - szögezte le a pénzügyminiszter.

Az infláció 2010 átlagában négy százalék körüli, de a második félévben már 2-3 százalékra süllyedhet, az adócentralizáció a válság ellenére mérséklõdik - sorolta a pénzügyminiszter. A ország külsõ adóssága jövõre eléri tetõpontját - ami az uniós átlag alatt lesz -, aztán már csökkenésnek indul - mondta még Oszkó. Kiemelte, hogy körülbelül 700 milliárd forintot csoportosítanak át az adókon belül a munka közterheitõl a fogyasztási és vagyoni elvonás felé. A GDP kormány által becsült 0,9 százalékos mérséklõdése miatt is jövõre 400 milliárddal kevesebb adóbevétele lesz a büdzsének, ezért a már idén elkezdett megtakarítás (például 13-ik havi nyugdíj és köztisztviselõi illetmény eltörlése) kevés. Minden központi költségvetési fejezet kevesebb pénzt kap, itt 150 milliárdot spórolnak meg, s jelentõs tétel lesz még a közösségi közlekedés és az önkormányzatok támogatásának megvágása. A kormány több pénzt akar adni a foglalkoztatásra, közte plusz ötezer bölcsõdei hely alakítására, minimálisan növekszik a gyógyszerár-hozzájárulás, jövõre pedig lesz nyugdíj-emelés.

A költségvetés garantálja, hogy - elegendõ pénzt adva az önerõre - jövõre felhasználható legyen a körülbelül 900 milliárdra rúgó uniós támogatás. Ezt a forrást szánja részben az önkormányzatok fejlesztésére is, úgy, hogy, ahol csak lehet, ezzel a pénzzel váltsák ki a saját részt - mondta Oszkó Péter.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!