A moszkvai székhelyû, többoldalú NBB fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. Az 1970-ben alapított bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és mûködését szabályozó dokumentumokat is - olvasható a minisztérium tájékoztatásában.

A közlemény szerint az új alapokra helyezett bank céljai, mûködési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevág a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, illeszkedik a "keleti nyitás" politikájához. A tagság megújításától a magyar fél azt várja, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank elõsegíti az ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, egyebek mellett a többi NBB-tagországgal való együttmûködés erõsítését - közölte a minisztérium. Magyarország tagsági jogviszonya megújításának részleteirõl várhatóan az NBB tanácsának 2014 novemberi szófiai ülésén döntenek.

A honlapon szereplõ adatok szerint a banknak jelenleg tagja Oroszország, Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Kuba, Vietnam és Mongólia. Magyarország és Lengyelország az 1998-1999-es orosz pénzügyi válság nyomán lépett ki. Még 2005-ben olyan orosz lapinformációk voltak, amelyek szerint a kilépés után Magyarországnak és Lengyelországnak legalább az alaptõkéhez való hozzájárulását vissza kellett volna kapnia, így a magyarok 15 millió, a lengyelek 30 millió euróra számíthattak. Oroszország állítólag azért akart elszámolni a két volt részvényessel, hogy formalizálhassa részesedésük újraelosztását és többségi ellenõrzése alá vonhassa a bankot.

A szovjet vezetés 1971-ben határozta el, hogy az Európa nyugati felén mûködõ Európai Fejlesztési Bank mintájára létrehozza a szocialista országok közös beruházási bankját. A magyar szakemberek akkoriban azt javasolták a bank vezetésének, hogy könnyûipari beruházásokkal foglalkozzon elsõ körben, hazánknak ugyanis akkoriban éppen jól jött volna ehhez a friss tõke. A szovjet politikai irányvonal azonban mást diktált: a bank egyetlen feladata az volt, hogy hozzájáruljon az orenburgi gázvezeték megépítéséhez.

Újításként pedig az országok közötti elszámolások lebonyolítása érdekében megalkották a transzferábilis rubelt. Az orenburgi távvezeték fontos beruházásnak bizonyult, a transzferábilis rubel azonban nem vált életképessé. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmében továbbra is a barterüzlet, vagyis az áruért árut dominált. A KGST összeomlása után a transzferábilis kereskedelem végképp kiment a divatból. Botos szerint a hosszú évekig elhúzódó elszámolásokkal magyarázható, hogy Magarország sokáig tagja maradt a banknak.