- Ötven évvel ezelõtt az idõskori szembetegségek, mint a zöldhályog, a szürkehályog, az érelmeszesedés, vagy a cukorbetegség okozta szembetegségek valóban csak idõs korban jelentkeztek. Ma azonban a civilizációs ártalmaknak – ózonlyuk, környezetszennyezés, tartósítószerek, adalékanyagok – köszönhetõen már a középkorúaknál is megjelenhetnek – szögezte le Berta András, a Debreceni Egyetem Szemklinikájának igazgatója. Ezért negyven éves kor fölött évente egyszer mindenkinek tanácsos szemvizsgálaton részt vennie. Erre hívja fel a figyelmet a látás hónapja októberben (a látássérültek nemzetközi napját és a fehér bot napját pedig október 15-én tartják).

- A szemészeti szûrõvizsgálatok életkorhoz kötöttek. Az elsõ szûrõvizsgálatot minden újszülöttnél elvégzik, ekkor ugyanis a veleszületett szembetegségek vehetõk észre. Óvodáskorban évente átesnek a gyerekek szûrõvizsgálaton, ebben az életszakaszban a kancsalságot, iskoláskorban a fénytörési hibát szûrik a szakemberek – sorolta a professzor.

- A szem fénytörését két tényezõ határozza meg. Az elsõ a szaruhártya és szemlencse törõereje, amit dioptriában fejezünk ki, a másik a szemgolyó hossza és alakja, amit ultrahang készülékkel századmilliméteres pontossággal meg tudunk mérni. Ha a szemtengely hossza bármilyen irányban eltér a törõerõhöz képest, akkor szemüveg lehet szükséges. A szem fénytörõereje születéskor véglegesen kialakul, ez nem változik, a szemgolyó viszont 18 éves korig növekszik – mondta a szakember.

A definíció szerint normális fénytörésû az a szem, amelyik a végtelenbõl érkezõ párhuzamos fénysugarakat az éleslátás helyén, az ideghártya síkjában fókuszálja. Ha ettõl eltérõ pontban jön létre az éles kép, akkor távollátásról – orvosi nyelven túllátásról – és rövidlátásról beszélünk.
- Ha a szem lencséjének a törõereje kicsi a szem hosszához képest, akkor a távoli tárgy éles képe az ideghártya mögött jön létre – ez a túllátás. Ilyenkor pluszos szemüveglencsét javaslunk. Ha a szem fénytörõ képessége az egészségesnél nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, akkor rövidlátás alakul ki. A rövidlátó szem esetében az éles kép az ideghártya elõtt keletkezik, ilyenkor közelre élesen lát az egyén, és mínuszos szemüveget írunk fel a látás javítására – mutatott rá az egyetemi tanár.

A rövidlátó szemre a népnyelv azt mondja, hogy 18 éves korig romlik, 18-40 éves kor között stagnál, és 40 éves kortól javul. Negyven éves kor fölött egyre hosszabb kar kell az olvasáshoz – fogalmazott viccesen a professzor, a jelenséget a szakemberek öregszemûségnek nevezik, ami nem betegség, hanem az életkorral együtt járó tünet. Ekkortól ugyanis folyamatosan csökken a szemlencsében a rugalmas rostokat tartalmazó állomány, mígnem 65 éves korra teljesen rugalmatlanná válik. Ezért a szemlencse alkalmazkodó-képességébõl a szemészek pontosan meg tudják állapítani, hogy ki, hány éves.

Negyven éves kor után átlagosan ötévente romlik a szem fél dioptriát, így a rövidlátóknál lesz egy olyan pont, amikor a dioptria nullára egyenlítõdik ki, a távollátást azonban az olvasószemüveg nem befolyásolja. A legtöbb 65 éves 3,5-4 dioptriás olvasószemüveget hord. Akinek egyforma a két szemén a fénytörés, és más szemproblémája nincs, annak megfelelõ a boltokban kapható, elõre gyártott olvasószemüveg. A szakember ezt azzal szemléltette, hogy ha valaki normál testalkatú, akkor nem kell ruhát varratnia, jó rá a konfekcióméret is.

Berta András arról is szólt, hogy a szemnek vannak további korral járó változásai. Természetes, hogy az apró betûs szöveget este, rossz világítás mellett nem tudjuk elolvasni, és a könnytermelés is csökken az életkor elõrehaladtával, így hasznos lehet a mûkönny. Erre nemcsak az idõs embereknek lehet szüksége, ha ugyanis mereven nézzük a számítógép monitorját, és elfelejtünk pislogni, akkor is kiszárad a szemünk. Ha azonban olyan tüneteket észlelünk, amik korábban nem voltak jellemzõek, például ég vagy szúródik a szem, homályossá válik a látás vagy fénykarikák jelennek meg, akkor ne várjuk meg a következõ szûrõvizsgálatot, hanem rögtön forduljunk szemorvoshoz.