2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A kormány elé kerülhet az intelligens szakosodási stratégiaForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-10-20 17:10:21
Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fõ irányainak kijelölésérõl, ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülõ intelligens szakosodási stratégia - mondta el Pálinkás József az MTI-nek.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelõs kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a stratégia kidolgozását az Európai Unió strukturális alapjaiból a következõ években kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, csaknem kétszeresére emelt, 700 milliárd forintos pályázati keret indokolja. A gazdasági növekedést elõsegítõ kutatások gyakorlati hasznosítása akkor gyorsulhat fel, ha az uniós országok régiónként számba veszik, miként lehetne az adott térségben meglévõ szellemi kapacitásokat néhány kiemelt feladatra összpontosítani - tette hozzá.

A 20 helyszínen megtartott társadalmi egyeztetéseken kutatóintézetek, egyetemek, civil szervezetek, vállaltok képviselõi vettek részt. A tanácskozások tapasztalatai is igazolják, hogy nálunk a gazdaság további erõsödésében fõként az egészségiparban, a biotechnológiában, az energetikában, a jármû- és szoftveriparban, az irányítástechnikában és az új anyagok kifejlesztésében halmozódott fel olyan kapacitás, amely a tudományos kutatások nemzetközi világában is versenyképes - sorolt példákat a kormánybiztos.

A tudásbázisok Budapesten kívül néhány régióban koncentrálódnak, de a régi tudományos fellegvárak - Debrecen, Szeged, Miskolc - mellett újak is felnõnek, mint például Veszprém vagy elsõsorban az autóipar szellemi háttereként Gyõr és vonzáskörzete. Pálinkás József hozzátette: más régiókban, mint például Nógrád és Tolna megyében kevés a tudományos intézmény, e vidékeken a fejlesztéseknél a hangsúlyt például élelmiszer-elõállításra, a biotermesztésre, a környezetbarát szolgáltatások hálózatának kialakítására célszerû fektetni.

Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövõ évtõl 1,8 százalék fölé emelkedhet. Az uniós átlaghoz képest ez is szerényebb ráfordítást jelent. De éppen a formálódó intelligens szakosodási stratégia jóvoltából a tudományos teljesítmények hatásfoka nagyobb mértékben javulhat, ami pedig lendületet adhat a gazdaság fejlesztéséhez - emelte ki a figyelmet a kormánybiztos.

Az MTI tudósítói néhány Budapesten kívüli tudományos mûhelyben zajló, kiemelt kutatásnak jártak utána. A Debreceni Egyetemen (DE) az egészségipart kiszolgáló kutatások élveznek elsõbbséget - közölte Szilvássy Zoltán rektor. E körbe a betegellátással kapcsolatos, az orvosbiológiai és gyógyszeripari, az egészségügyi informatikát, valamint az egészségturizmust érintõ kutatások, fejlesztések sorolhatók. A tudományos munka egy része nemzetközi együttmûködésben zajlik, ilyen például a DE és az AYUSH indiai Ájurvéda Akadémia között nemrég kötött megállapodás, amelynek eredményeként a debreceni egyetem az európai Ájurvéda kutatások központja.

Szegeden már folyik az unió egyik tudományos nagyberuházásaként a lézeres kutatóközpont építése. Márton Gergely, a beruházás sajtóreferense arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a központ megvalósításának elsõ fázisára 36,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyobb hányadát az EU biztosítja. A kutatóközpontban rendkívül rövid, nagy energiájú lézerimpulzusokkal ultragyors fizikai alapfolyamatokat vizsgálnak majd, de a berendezések a biológiai, orvosi és anyagtudományok számára is hasznosak lehetnek. A tervek szerint a hajdani szovjet laktanya területén épülõ intézmény körül tudományos parkot alakítanak ki, ahol a kutatási eredményeket felhasználó csúcstechnológiai cégek telepedhetnek meg.

A veszprémi Pannon Egyetem és az IBM fejlesztései közül jó néhány a hétköznapi életben is hasznosítható, például a Veszprém városnak készített szoftverrendszer, amely garantálja, hogy az internetes felületre érkezõ állampolgári bejelentések nem maradnak válasz nélkül és a bejelentõ folyamatosan értesül a panaszkezelés állásáról.

Bertók Botond, az egyetem Mûszaki Informatikai Karának dékánhelyettese elmondta: a rendszer jól vizsgázott, az ügyfelek elégedettebbek mint korábban. Jelenleg az egyetem és az IBM egy közös pályázaton dolgozik, amely a különbözõ munkafolyamatokban segít a helyes döntések meghozatalában. Matematikai modellek útmutatása alapján határozzák meg például, hogy egy közmû mely eleme szorul gyors felújításra. A rendszer korábbi minták alapján képes javaslatot tenni bizonyos tevékenységek átütemezésére is a határidõk pontos betartása érdekében. Ezen fejlesztések kapcsolódnak az IBM globális kutatásaihoz, ezért várhatóan a nemzetközi piac érdeklõdését is felkeltik - tette hozzá a dékánhelyettes.

A gyõri Széchenyi István Egyetem az Audi Hungária tudományos tükörképe, a jármûgyáréval párhuzamosan bõvült és mélyült tevékenysége - mondta az MTI-nek Földesi Péter rektor. Amellett, hogy az egyetemrõl kerül ki a cég mérnökeinek jelentõs hányada, jelentõs kutatási tevékenységet is folytatnak az autógyár számára. Az anyagtudomány, a gyártás- és a kenéstechnika terén éppúgy dolgoznak az Audinak, mint legújabb, a múlt hónapban megnyitott jármûfejlesztési laborjukban, ahol például akusztikai vizsgálatokat folytatnak. A tervek között a jármûveken belüli és az egyes kocsik közlekedését összehangoló, a vezetést megkönnyítõ, a biztonságot fokozó rendszer fejlesztése szerepel - közölte a rektor.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!