2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Devizahitelek – FHB-csoport: két jogerõs elutasítás, egy halasztásForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-10-21 19:10:06
A másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla kedden kihirdetett másodfokú határozataiban jóváhagyta a Fõvárosi Törvényszék FHB Jelzálogbank Nyrt., valamint FHB Kereskedelmi Bank Zrt. ügyében hozott elsõfokú ítéleteit, amelyekben elutasította a kereseteiket a magyar állam ellen, az FHB Ingatlanlízing Zrt. perében október 30-ára halasztotta a határozat kihirdetését.

A másodfokú bíróság mindkét hitelintézet esetében érdemben osztotta a Fõvárosi Törvényszék azon álláspontját, hogy nem megalapozott a tárgyalás felfüggesztése és az Alkotmánybíróság eljárása, illetve az Európai Bíróságnál az elõzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránt elõterjesztett felperesi kérelem. Kifejtette, hogy az elsõfokú bíróság helytálló jogi következtetéssel állapította meg, hogy a perbeli szerzõdéses kikötések nem voltak tisztességesnek tekinthetõek. Rámutatott arra is, hogy a törvényben felsorolt konjunktív feltételek közül mindenekelõtt a szerzõdéses kikötések átláthatóságát, egyértelmû és világos megfogalmazását kellett vizsgálni. A fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a további feltételek vizsgálata nem szükséges.

Az FHB Jelzálogbanknak 15 napon belül meg kell fizetnie 532 ezer forint + áfa, az FHB Kereskedelmi Banknak pedig 40 ezer forint + áfa másodfokú részügyvédi munkadíjat az alperes részére.

Az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében október 30-ára halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla.

Az elsõfokon eljáró Fõvárosi Törvényszék szeptember 30-án elutasította a felperes keresetét, nem látta indokoltnak a per felfüggesztését és a részleges érvénytelenség feltételeit sem. Az elsõfokú bíróság szerint az általános szerzõdési feltételek több alapelvnek – arányosság, szimmetria, átláthatóság – nem feleltek meg. Voltak olyan szerzõdési feltételek is, amelyek az egyértelmû, érthetõ megfogalmazás és a tételesség elvének sem feleltek meg az elsõfokú bíróság szerint.

Az elsõfokú ítélet ellen a felperes pénzügyi intézmény fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztését kérve. A felperes ismét indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), továbbá kezdeményezzen elõzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál (EB), amit korábban az elsõfokú bíróság elutasított. A tárgyaláson benyújtott egy bírói határozatot, és az abban kifejtett indoklás figyelembevételét kérte.

Az üzletszabályzat kikötései a pénzügyi intézmény szerint megfeleltek a hatályos jogszabályoknak és tisztességesek voltak. A felperes fellebbezése szerint a bíróság felülírta a törvény rendelkezéseit, nem vette kellõ súllyal figyelembe a refinanszírozási szerzõdéseket, tévesen hagyta figyelmen kívül a hitelintézeti törvényt. A felperes jogi képviselõje kifejtette: fals érv, hogy erre a pertípusra azért van szükség, hogy a magyar állampolgárokat perek tízezreitõl óvják meg, ugyanis jogerõs határozat születhetett volna közkereseti eljárás indításával.

Az alperes magyar állam jogi képviselõje ellenkérelméhez fûzött szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy egyetért a bíróság jogalkalmazásával, a törvényszék ítélete ténybelileg és jogilag is megalapozott, és nem indokolt, hogy a bíróság az Ab-hez és az EB-hez forduljon. Arra, hogy a felperes egy bírósági határozatot csatolt azzal a kéréssel, hogy a bíróság vegye figyelembe az abban foglaltakat, az alperes magyar állam jogi képviselõje úgy reagált, hogy az ügyben eljáró bíróságot nem köti más bíróság döntése.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!