A megfázás (más néven meghûlés vagy nátha) a felsõ légutak vírusos fertõzése, amely emberek között a leggyakoribb fertõzéstípusnak számít: felnõtteknél évente átlagosan egy-két, gyermekeknél pedig akár tíz-tizenkét alkalommal is jelentkezik a pár hétig tartó, torokfájással, köhögéssel, orrfolyással és lázzal járó nátha.

A megfázásra gyógymód nincs, így a betegség kezelése a tünetek enyhítésére és megszüntetésére koncentrál. Éppen ezért a nátha elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a megelõzés: a vírus terjedését rendszeres, alapos kézmosással, szükség esetén arcmaszk viselésével nagyban nehezíthetjük.
Segít a sós vizes gargalizálás, az ágynyugalom és a húsleves

Ha azonban a legnagyobb körültekintés ellenére meghûltünk, bevethetünk néhány hatékony náthaûzõ praktikát. Aki teheti, töltsön minél több idõt otthon ágynyugalomban, így megakadályozható a vírus továbbadása is.

Sokat használ a rendszeres folyadékbevitel: elsõsorban meleg (gyógy)teát és szénsavmentes vizet fogyasszunk citrommal és/vagy kevés mézzel ízesítve, így megelõzhetjük a kiszáradást és gyorsítjuk a váladék kiürülését is. A meleg húsleves is nagy segítség a náthás embernek: gyulladásgátló hatása révén erõsíti a legyengült immunrendszert. Kerüljük viszont a kávét, a koffeintartalmú üdítõket és az alkoholt, mert ezek vizet vonnak el a szervezetbõl.

A torokfájást hatékonyan enyhíti a sós vizes gargalizálás. Ehhez egy pohár meleg vízben oldjunk fel negyed vagy fél teáskanál sót, és azzal gargalizáljunk. Az orrdugulás enyhítésére és az orrnyálkahártya szárazságának csökkentésére használhatunk tengervizes orrcseppet vagy orrspray-t, de inhalálhatunk forró kamillavirág-fõzetet is.

Az alacsony páratartalom is kedvez a náthát okozó vírusok terjedésének (emellett a nyálkahártya ellenálló-képességét is csökkenti), így megfázás esetén ügyeljünk otthonunk levegõjének páratartalmára is, szükség esetén használjunk párásítót.

A recept nélkül kapható szopogatós tabletták vagy fájdalomcsillapítók is enyhíthetik a tüneteket, de nem jók sem a megfázás megelõzésére, sem pedig a gyógyulási folyamat felgyorsítására, ráadásul szedésük mellékhatásokkal járhat. Ugyanez igaz az antihisztaminokra is: tartós használatuk akár ronthat is a beteg állapotán, így ezek szedésérõl kérdezzük meg háziorvosunkat. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha tüneteink pár napon belül nem enyhülnek.
Meghûlésre nem jó az antibiotikum és a cink

A meghûlésre alkalmazott szerek közül többrõl bebizonyosodott, hogy nem segíti a gyógyulást. Az antibiotikumok a megfázást okozó vírusok ellen hatástalanok, így egyszerû nátha esetén ne tömjük magunkba ezeket.

A legújabb tudományos eredmények azt is megkérdõjelezik, hogy megfázáskor segítenek a cinktartalmú szerek. A nagy mintaszámon végzett randomizált kutatások nem igazolták a cink jótékony hatását megfázás esetén, rendszeresen adagolva (pl. orrspray formájában) ráadásul komoly mellékhatásokat (szaglóképesség romlását, hányingert, irritációt, hasmenést, stb.) okozhatnak.

Kisgyermekeknél a szakemberek óva intenek a recept nélkül kapható köhögéscsillapító és náthaellenes szerek alkalmazásától is. A legújabb ajánlások értelmében négy éves kor alatt nem javasolt ilyen készítményeket gyermekorvos megkérdezése nélkül adni.
Nem árt, de nem is használ a C-vitamin vagy az echinacea

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire hatékony nátha esetén a nagy dózisban szedett C-vitamin, vagy a népszerû bíbor kasvirág (echinacea). A legújabb tudományos eredmények értelmében a C-vitamin a meghûlés megelõzésében nem segít, de már kialakult tünetek esetén rövidíthet a betegség lefolyásán.

A bíbor kasvirágot vagy mas neven echinaceát is régóta alkalmazzák a megfázás megelõzésére és tüneti kezelésére, hatását azonban kevés tudományos eredmény támasztja alá. Annyi azonban biztos, hogy akinek rendben van az immunrendszere, nem allergiás a parlagfûre és nem szed vényköteles gyógyszereket, annál rövid távon nagy valószínûséggel nem fog gondot okozni a kasvirág-tartalmú készítmények alkalmazása.