Gyógynövényes mézbemutatót és kóstolót tartottak a napokban az egyik debreceni üzletben, ahol Daróczi Zoltán fito- és apiterapeuta beszélt a mézrõl és széles körû felhasználásáról. Mint elmondta, a Föld lakosságának közel kétharmada – körülbelül négy és fél milliárd ember – a modern orvostudományhoz nehezen, vagy egyáltalán nem fér hozzá, ezért népi gyógymódokat alkalmaz; e módszerek hazánkban a világörökség részét képezik. A gyógynövényeket használó fitoterápia átfedésben van az apiterápiával, amely méhészeti gyógymódok összessége. Ide tartozik a lépesméz, a méhkenyér, a méhméreg, a méhpempõ, a méhviasz, a virágpor, a propolisz, a méhek zúgása – mint hangterápia – és az asztmásokon segítõ kaptárlevegõ.

A legfontosabb apiterápiás „eszköz” a méz, amely gyógytáplálék is. Alapvetõen kétfélét különböztetünk meg: a fajta alapút, mint az akác, a napraforgó, hárs, stb., illetve a vegyes mézet. Sokan „szupertápláléknak” is hívják, mivel bizonyos mézek az ember számára szükséges összes táp- és ásványi anyagot, vitamint és aminosavat tartalmazzák. Nagyon fontos, hogy ne érje 40 foknál magasabb hõmérséklet, hiszen úgy sérülnek a tápanyagok és a vitaminok. A mézek többek között a bélflóra egészséges mûködésében és helyreállításában fontos szerepet játszó ecetsavat is tartalmaznak. A méz szárazanyag tartalmát 80 százalékban gyümölcs- és szõlõcukrok alkotják, melyek befolyásolják a méz állagát és az „ikrásodás” mértékét. Ez utóbbi esetén „vízfürdõvel” állítható vissza az eredeti folyékonyság. Amennyiben a méz nem erjed meg, eltarthatósága korlátlan. Fontos, hogy fogyasztásakor inkább fa, agyag vagy mûanyag kanalat használjunk, mivel a benne található savak oldhatják a fémet.
Magyar fejlesztések

A Több mint méz termékek Európában egyedülálló magyar méhészeti technológia fejlesztéseként jöttek létre. A lényeg, hogy a kevesebb nektártartalommal bíró gyógynövényeket a méhek oldatban kapják meg, így a normál méz mellett a gyógynövényfõzetet is bedolgozzák a mézbe. Ennek a folyamatnak a végeredménye, hogy nagyobb hatóanyag tartalommal és speciális jelleggel bíró méz jön létre, így csipkebogyóból, bodzából, kamillából, csalánból és orvosi zsályából is.

Daróczi Zoltán a legújabb fejlesztésrõl, a parlagfû mézrõl is említést tett, ennek savai és egyéb hatóanyagai megszüntetik az erõs allergizáló hatást. A kísérletek eredményei biztatóak, megfelelõen adagolva nincsenek mellékhatások. Több korábban parlagfû allergiával küzdõ beteg számolt be arról, hogy tünetei csökkentek, vagy nincs szüksége egyéb kezelésre. A mézet sikerrel alkalmazzák többek között hiperaktivitás, orrdugulás, kimerültség, ízületi problémák, torokfájás, csontritkulás és fejfájás kezelésére. Növeli az ellenálló képességet, megfelelõ adagolással beépíthetõ a mindennapokba, ugyanakkor méhészeti termékek alkalmazása elõtt minden esetben ajánlott szakemberhez fordulni és allergiapróbát csináltatni.