Utolsó módosítás: 2014-10-24 15:58:09 |
|
Itt van az õsz, itt van újra – és vele együtt az avarégetés, füstölés. A hagyományos fûtés ellen nyilván nem lehet fellépni, azt viszont nem árt tudni, mi mindent tilos vagy legalábbis nem javasolt elégetni a kazánban. A kinti tûzgyújtásnak pedig komoly kritériumai vannak. Büntetlenül nem lehet egymás orra alá füstölni.
Mi vonatkozik a kerti grillre, mit tehetünk a kazánba?
• Aki tüzet gyújt, akár a földjén, akár a kertben, nem hagyhatja õrizetlenül. Ha a tûzre már nincs szükség, azonnal el kell oltani. Égetni csak szélcsendes idõben szabad. • Iszik vagy éget: egyszerre a kettõ tilos! Ittasan vagy bódító szerek hatása alatt tüzet gyújtani veszélyes, ezért tiltott. • Aki a tûzvédelmi szabály megszegésével tüzet idézett elõ, és az oltáshoz a tûzoltóság beavatkozása is szükséges, az 200 ezer – 3 millió forintig terjedõ tûzvédelmi bírsággal sújtható. • Ahogy a kerten belüli zöldhulladék-égetésre, úgy a kerti partikra, sütésekre és fõzésekre sem vonatkozik a bejelentési kötelezettség. • Kommunális vagy ipari eredetû hulladékot (pl. állati maradványok, PVC, veszélyes hulladékok stb.) tilos égetni. • Ha hideg van, begyújtunk. De nem mindegy, mivel. Mert bár a különbözõ mûanyagok fûtõértéke meglehetõsen magas (például a PET palacké majdnem megegyezik a benzinével), égetésével nehezen eltávolítható szurok képzõdik a kéményben. Ez nem csak a tisztítási költségeinket növelheti, de be is gyulladhat. Ráadásul a mûanyag elégetése során rákkeltõ anyagok jutnak a levegõbe. • Büdös és káros: ne égessünk a kazánban olajjal vagy zsírral szennyezett csomagolóanyagokat, autógumit, lakkozott, festett felületû holmikat. Mérgezõ! • A gyantatartalmú tûlevelû fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyanta égésekor sok kátrány és korom keletkezik. Aki tehát sokat éget fenyõt, az kátránylerakódásra és a kályha gyorsabb tönkremenetelére számíthat. A vizes tûzifa is kerülendõ.
Hullanak a levelek, az összegyûjtött avart pedig sokan elégetik. Tehetik, mivel nincs tûzgyújtási tilalom. Más kérdés azonban, hogy hol, hogyan és mikor teszik. Hogy mely napokon és milyen idõintervallumban lehet égetni, a helyi rendeletek határozzák meg. Mielõtt tehát tüzet gyújtunk, vagy kihívjuk a szomszédra a hatóságokat, érdemes érdeklõdni a pontos feltételekrõl.
Egészen más a helyzet, ha szabadtéren szeretnénk égetni. Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés ugyanis – amennyiben jogszabály a tevékenység végzését megengedi – alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységnek minõsül. Emiatt a tervezett égetés helyét, idõpontját és terjedelmét a megkezdés elõtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tûzvédelmi hatóságnak (katasztrófavédelmi kirendeltségnek) írásban kell bejelenteni. (Emellett sok más elõírást is be kell tartani.) A kiskertekben történõ égetésre tehát ez nem vonatkozik. Tûzgyújtási tilalom esetén, természetesen, szigorúbb szabályok lépnek érvénybe.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|