Magyar Tünde, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika Alváslaborjának vezetõje úgy véli, több idõzóna (4-5 óra) „átugrása” szükséges ahhoz, hogy valódi alkalmazkodási zavar léphessen fel.

Mint a szakember a Naplónak elmondta, a három mûszakban dolgozó emberek szervezetét inkább befolyásolja, hogy folyamatosan, nem egy órát, hanem napszakokat kell „átugraniuk”. – A váltott mûszakokban dolgozók szervezetét különösen megterheli, hogy rövidebb idõszakok után, más napszakban kell végezni a munkájukat.

Viszont a terhelés csökkentésének érdekében a munkáltatók igyekeznek segíteni a munkavállalókat. Az egyik ilyen lehetõség, hogy tartósan, 4-5 napon keresztül ugyanabban az idõszakban foglalkoztatják õket, vagy egy rutinos, napi váltás keretén belül – ismertette. Megjegyezte, különbözõ vizsgálatok kimutatták, az éjszakai munka magasabb stresszreakciót vált ki a szervezetbõl, valamint a több mûszakban dolgozók fogékonyabbak különbözõ betegségekre, mint például a cukorbetegségre, a magas vérnyomásra vagy a gyomorfekélyre.
Napszemüvegben a munkából

Az alváslabor vezetõje szerint nem lehet hozzászokni a folyamatos változásokhoz. – Az alvási ciklusért a melatonin hormon felelõs, ennek segítségével tud szervezetünk összhangban lenni a nappalok és az éjszakák váltakozásával. Mindazonáltal, a folyamatos mûszakváltás miatt a központi idegrendszerben felborul ennek az egyensúlya – tájékoztatott a szakember.

Az orvos szerint egy éjszakai mûszak után érdemes napszemüveget viselve hazaindulni a munkából, hogy a szervezetet hozzászoktassuk a sötéthez. Azt tanácsolta, a szobában próbáljunk éjszakai körülményeket teremteni, a sötételõket húzzuk össze, és lehetõleg csendes környezetben aludjunk. – Az éjszakai munka után pihenésre van szüksége a testnek, ezért aki nem tud nappal aludni, annak érdemes altatót használni – tette hozzá a szakértõ.