Közelít a tél, változnak az útviszonyok, ennek megfelelõen az autósoknak változtatniuk kell vezetési stílusukon, sõt, a gépjármûveket is fel kell készíteni az új idõjárási körülményekre.

Mivel a nappali órák száma lényegesen csökken, célszerû ellenõrizni például a lámpákat, és a láthatósági mellénynek is nagyon fontos szerepe lehet télen, ha mûszaki hiba miatt útközben kell kiszállni az autóból. Különösen fontos a téli gumik használata, amelyeket, akkor kell elõvenni, ha a hõmérséklet 7 foknál alá megy. Ügyelni kell a téli szélvédõmosó és a fagyálló folyadékra is. Ezen felül tél elõtt érdemes feltölteni az akkumulátort, nehogy kellemetlen helyzetbe kerüljön az autós egy hideg reggelen induláskor.

Pausz Ferenc, a GRSP Hungary Egyesület ügyvezetõ igazgatója szerint nagyon-nagyon kevesen értékelik alul a vezetési tudásukat és a jármûvük képességeit, a jellemzõ az, hogy inkább túlértékelik. Azt is megjegyezte: nem is annyira téli gumiról érdemes beszélni, hanem évszaknak megfelelõ abroncsról, mert az is fontos, hogy jó idõben valóban nyári gumival közlekedjenek az autók, télen pedig télivel.

Székely Gyula vezetéstechnikai oktató arról beszélt, hogy amikor az utakon megjelennek a vizes falevelek, illetve leesik az elsõ hó és megjelenik a jég, különösen fontossá válik a megfelelõ vezetési tudás. Megjegyezte, nem csak fehér jég lehet az utakon, hanem fekete jég is, ami már némi páralecsapódásból kialakulhat. Ez a vékony fagyott réteg még nem fehér, hanem aszfaltszínû, de ugyanúgy csúszik, mint a vastagabb fehér változat.

Ha jégen a sofõr egy blokkolásgátlóval szerelt ABS-es autóban rálép a fékre, már csúszni kezd a kocsi. Megállási szándék esetén tovább kell nyomni a féket – ekkor pulzál a pedál –, és finoman lágyan lehet kormányozni a jármûvet. A vezetõ lábát épp azért rugdossa a pedál, hogy tudja, autója már túl van a csúszáshatáron, de van módja a „menekülésre”. Amíg a sofõr finoman kormányozza a kocsit, addig  lehetõsége van a megállásra és a kitérésre is – tette hozzá Székely Gyula.


A vezetéstechnikai oktató hangsúlyozta, ma már az autókat kötelezõen úgy kell megépíteni, hogy ha a vezetõ túl gyorsan hajt be egy száraz vagy vizes kanyarba, akkor a kocsi orra csússzon meg. Ez a helyzet gázelvétellel és a kormány finom kifelé fordításával még kezelhetõ, az autót vissza lehet hozni stabil futóhelyzetbe – ha a gumijai megfelelõek. A szakember a túlkormányzottságról elmondta, ekkor az autónak kanyarodás közben megcsúsznak a hátsó kerekei, és a vezetõnek muszáj elvennie a gázt, a kormány pedig abba az irányba kell tekernie, amerre menni szeretne. Másképp mondva: a kormányt fordítsuk abba az irányba, amerre az autó vége kitört. Ebben az autóba kötelezõen beépített elektronikus stabilizációs rendszerek rengeteget segítenek – tette hozzá.

Pécsi Norbert, Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetõje azt mondta, egyelõre nem tud beszámolni olyan útszakaszról, amely kifejezetten a hideg idõszak miatt veszélyes lenne. Bár az elõrejelzések alapján a Nyugat-Dunántúl magasabban fekvõ területein hózáporok is elõfordulhatnak, ám a napi hõmérséklet még túl magas ahhoz, hogy a hó megmaradjon. Ha hidegebbre fordul az idõ, akkor különösen a fás, árnyékos, széltõl védett szakaszokon kell figyelni, valamint a hegyi utakon, szerpentineken. Egy-egy szakasz speciális mikroklímája váratlanul veszélyessé teheti az utat, elõfordulhat, hogy hosszú kilométereken semmi probléma, majd jön egy rövid fekete jeges rész.

A kommunikációs vezetõ szerint az, hogy ki milyen módon vezet, igazából fejben dõl el. Belátással, türelemmel kell közlekedni – hangsúlyozta.