Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövõ évi növekedés szerepelt.

Az IMF mostani becslése szerint Magyarországon az infláció gyorsulása várható: 2014-ben 0,3 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal nõhetnek a fogyasztói árak. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben 2,5 százalék, 2015-ben 2 százalék lesz.

A valutaalap elõrejelzése szerint kedvezõ, hogy a munkanélküliség az idei 8,2 százalékról jövõre 7,8 százalékra mérséklõdik.

A szervezet szerint 2014-ben magasabb lesz a magyar gazdasági növekedés a laza monetáris politika és a nagyobb közkiadások miatt, de 2015-re romlik a monetáris környezet és a fiskális politika szigorítása várható.

A régiós országok közül Lengyelországban idén 3,2 százalékos, jövõre 3,3 százalékos növekedés lehet, Csehországban mindkét évben 2,5-2,5 százalékos, Romániában 2014-ben 2,4 százalékos, 2015-ben 2,5 százalékos növekedéssel kell számolni.

Az IMF világgazdasági kilátásokat összegzõ, most nyilvánosságra hozott elõrejelzése szerint romlottak a világgazdaság növekedésének kilátásai: 2014-ben 3,3 százalékos globális GDP-növekedés várható, 2015-ben 3,8 százalékos, de ezek 0,1 százalékponttal, illetve 0,2 százalékponttal elmaradnak a nyári elõrejelzéstõl.

Az IMF szerint erõsödtek a gazdasági növekedést fenyegetõ kockázatok. Rövidtávon a geopolitikai bizonytalanság és a piaci kockázati felárak megugrása lehet a gond, középtávon a gazdasági stagnálás és a potenciális gazdasági növekedés csökkenésével kell megküzdeni.

A kockázatok miatt fontos a gazdasági növekedés erõsítése, a fejlett gazdaságú országokban ehhez együttesen kell alkalmazni a monetáris politika eszközeit és fiskális kiigazítást. Bizonyos országokban az infrastrukturális beruházások is segíthetik a növekedést, a strukturális reformokra pedig mindenhol szükség lenne.

A jelentés azt valószínûsíti, hogy kiegyensúlyozatlanul, de folytatódik a világgazdasági növekedés. A fejlett gazdaságú országokban a pénzügyi és a gazdasági válság hatási még mindig beárnyékolják a jövõt, de a fejlõdõ országok kezdenek hozzászokni a válság elõttiekhez képest alacsonyabb növekedési rátákhoz.

Az IMF szerint a pénzügyi piacokon nagy volt az optimizmus, emelkedtek a részvényárfolyamok, csökkentek a kockázati felárak, alacsony volt az árfolyam ingadozás. Ezek a kedvezõ folyamatok azonban nem növelték a beruházásokat, és néhány esetben a piacok már elhanyagolják a kockázati tényezõket, alulértékelik azokat.

A fejlett államokban 2014-rõl 2015-re 1,8 százalékról 2,3 százalékra gyorsul a növekedés üteme, a Független Államok Közösségének országaiban 0,8 százalékról 1,6 százalékra, Európa fejlõdõ országaiban 2,7 százalékról 2,9 százalékra. Latin-Amerikában és a karibi-térségben 1,3 százalékról 2,2 százalékra, Afrika szubszaharai országaiban 5,1 százalékról 5,8 százalékra,a Közel-Keleten 2,7 százalékról 3,9 százalékra, a kelet-ázsiai országokban 6,5 százalékról 6,6 százalékra változik a növekedés.

Az Egyesült Államokban idén 2,2 százalékos, jövõre 3,1 százalékos GDP-növekedés lesz, Németországban 1,4 százalékos, majd 1,5 százalékos, Kínában 7,4 százalékos aztán 7,1 százalékos, Oroszországban 2014-ben 0,2 százalékos, 2015-ben 0,5 százalékos.