A lízing cég, mint felperes által az állam, mint alperes ellen indított eljárásban az elsõ fokon eljáró Fõvárosi Törvényszék ítéletét hagyta helyben az ítélõtábla, mindössze néhány helyen egészítette ki annak indoklását.

Az ítélõtábla az elutasító ítéletét indokolva elõször felidézte az elsõfokú bíróság ítéletébõl azt a részt, hogy miért nem kért elõzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól, illetve miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz. A bíróságot nem terheli az európai fórumhoz fordulás kötelezettsége, hogy az értelmezze a vonatkozó irányelvet, illetve az alapjogi kartát. Miután a per alapját adó törvény nem visszamenõleges hatályú, így az Alkotmánybírósághoz sem fordult a törvényszék.

Az ítélõtábla meglátása szerint a törvényszék helyesen tárta fel az ügy tényállását, és alkalmazta a jogszabályokat. A másodfokú ítélet indoklása kifejti, hogy a tisztességtelenséget nem a hitelintézeti törvény, hanem a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint kell megítélni. Így ha a szerzõdés feltételei a jó erkölcsbe ütköznek, akkor a szerzõdés semmis. A megállapodás nem helyezheti kiszolgáltatott helyzetbe az egyik felet azzal, hogy a másik fél – nem konkrétan meghatározottan – egyoldalúan módosíthatja azt.

Külön rész volt az ítélõtábla indoklásban a referencia kamatláb változását követõ automatikus kamatmódosítás. Ez önmagában nem tisztességtelen, de ha a lízing cég más – meg nem nevezett – okból is módosíthatja egyoldalúan a szerzõdéses kamatot, akkor az már tisztességtelen.

Amikor azt a hét feltételt vette sorra az ítélõtábla, amelyek bármelyikének hiánya tisztességtelenné teszi a szerzõdést, elsõ helyen a tételes meghatározottságot említette. Amennyiben egy felsorolás a “különösen” szóval kezdõdik, nem lehet tételesen meghatározott.

Szó esett még az indoklásban az információk nem szimmetrikus voltáról is. A lízing cég a pénzügyekben professzionista, míg a magánszemély ügyfele – a fogyasztó – nem az. Ezért kell a szerzõdési feltételeket úgy ismertetni ez utóbbival, hogy megértse: milyen jövõbeli változások miképpen módosítják a terheit, vagyis a havi törlesztõ részletet.

Fontos az is, hogy a fogyasztó átlássa a változásokat és ha azok következményei nem a szerzõdésnek megfelelõek, akkor fel tudjon lépni ellenük – rögzítették az indoklásban.