Az ismertebb nevén chipsadó célja a bizonyítottan egészségi kockázatot hordozó magas cukor-, só- és egyes koffeintartalmú élelmiszerek megadóztatásával az egészségesebb táplálkozás elõmozdítása, a gyártók ösztönzése a kedvezõbb összetételû termékek elõállítására, a népegészségügyi célú programok, egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának javítása. A netából származó bevételt – további forrásokkal együtt – az ágazatban dolgozók bérfejlesztésére, bérhelyzetének javítására fordítják.

Az államtitkárság úgy tájékoztatott: igazodva az uniós elvárásokhoz, január 1-jétõl megszûnik a nem minõségi tömény szeszes italokra alkalmazott magasabb jövedékiadó-mérték, ám e termékek – egészségkárosító hatásuk miatt – a neta hatálya alá fognak esni.

Az errõl szóló törvényjavaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium már benyújtotta. Azt ugyanakkor kiemelték, nem lesznek adókötelesek a gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek minõsülõ italok, a sör, a szõlõbor, továbbá a gyümölcspárlatot és az adalék anyagot nem tartalmazó, legalább hétfajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok. Tekintettel arra, hogy az érintett termékek egészségkárosító hatása függ az alkoholtartalomtól, az adó mértékét ettõl teszik függõvé.

– A kormány álláspontja szerint a finomszesz és mesterséges aromák felhasználásával készült, úgynevezett kommersz vagy pancsolt szeszes italok nagy mennyiségû fogyasztása komoly egészségi kockázatot jelent. Ezek elõállítási költsége csak töredéke a tiszta növényi párlatokénak, így kiskereskedelmi áruk is kedvezõbb. Az új szabályozás az olcsó, mesterséges aromák felhasználásával készült szeszes italok adóját növeli, ezzel a kabinet azt szeretné elérni, hogy a lakosság kevesebb etil-alkoholt fogyasszon – magyarázta az államtitkárság.

A gazdasági szaktárca a népegészségügyi termékadó módosítása esetében öt és fél milliárd forint pluszbevétellel számol. Hozzátették, a jövedékiadó-törvény módosításával nagyjából kétmilliárd forinttal kevesebb folyik be, így összességében mintegy három és fél milliárd forintos többletre lehet számítani.

A héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Portóban rendezett szakmai konferenciáján téma volt több, hazánkban meghozott intézkedés is. A fórumon példaértékûnek nevezték a népegészségügyi termékadót, a transzzsírsav-korlátozást, valamint az egészséges közétkeztetésre vonatkozó jogi szabályozásokat.

Központban az egészség

A 2011. szeptember 1-jén hatályba lépett népegészségügyi termékadót az üdítõitalokra, az energiaitalokra, az elõre csomagolt cukrozott süteményekre, a sós snackekre és az ételízesítõkre vetette ki a kormány. Bevezetése óta – az államtitkárság korábbi tájékoztatása szerint – az egészségre káros termékekbõl a felnõtt lakosság negyedével fogyaszt kevesebbet. Szigorúbb szabályok vonatkoznak az élelmiszerek transzzsírsavtartalmára: februártól tilos olyan terméket forgalomba hozni, amelynek száz grammjában több mint két gramm van ilyen vegyületekbõl. Az errõl szóló rendelet egyéves türelmi idõt tartalmaz azoknál az elõre csomagolt áruknál, amelyeket a jogszabály életbelépésekor már legyártottak. Magyarország az uniós tagállamok közül harmadikként szabályozza ezeknek az egészségkárosító vegyületeknek a mennyiségét. Ezenkívül január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésrõl szóló rendelet, amely jelentõs szerepet játszik a sófogyasztás csökkentésében.