Rendkívül aggasztó képet festenek a lakosság megtakarítási képességét firtató kutatások. Habár egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást idehaza is, a lakosság nagy részének teljes jövedelme megy el a megélhetésre. Így az sem meglepõ, hogy

Magyarországon a lakosság közel 40 százalékának egyáltalán nincs félretett pénze.
Pedig akár kisösszegû, de rendszeres megtakarításokkal is megéri elkezdeni; már havi 5-10 ezer forintos megtakarítással is felkészülhetünk egy váratlan kiadásra, vagy biztosíthatjuk gondtalan nyugdíjas éveinket. Az persze élethelyzetenként változó, hogy kinek melyik megtakarítási termék a legjobb választás. A konkrét megtakarítási lehetõség kiválasztásához több alapvetõ dologgal is tisztában kell lennünk:
Pénzügyi helyzetünkkel
Befektetési szokásainkkal
Kockázatviselési hajlandóságunkkal
Megtakarításunk konkrét céljaival

Ha ezeket tisztázzuk, azzal máris sokat szûkítettünk a körön, és egybõl közelebb kerülhetünk a számunkra megfelelõ megtakarítási konstrukció kiválasztásához.

Hogyan kezdjek neki?

A tudatos megtakarítást úgy tudjuk hatékonyan elkezdeni, ha pontosan tisztában vagyunk saját anyagi helyzetünkkel. Ha szûkösek erõforrásaink, a megtakarítást kezdjük alapos tervezéssel. Készítsünk családi költségvetést, írjuk össze bevételeinket (fizetés, szociális juttatások, stb.) és kiadásainkat (rezsi, utazási költségek, törlesztõrészlet, élelmiszer-költségek, stb.), és nézzük meg azt, melyek azok a területek, ahol a következõ hónapban néhány ezer, tízezer forintot tudunk spórolni.

Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy várhatóan mikor lesz szükségünk a megtakarított pénzre. Ha ugyanis csak rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodhatunk, akkor semmiképp sem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeket csak nagy veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ebbõl egyértelmûen következik, hogy fontos annak felmérése is, hogy szükség esetén milyen könnyen lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni.

A legcélszerûbb, ha a megspórolt összeget még hónap elején félretesszük, és lehetõleg késõbb sem használunk fel belõle. Próbáljunk hosszú távra tervezni: minden hónapban lehetõleg ugyanannyit - vagy a meghatározott összegnél többet - tegyünk félre. Döntsük el, mi a megtakarítás célja: esetleg egy új mosógépre gyûjtünk, lakásfelújításra teszünk félre, vagy hosszú távon spórolunk - például gyermekünk egyetemi éveire, vagy nyugdíj-kiegészítésre. Megtakarításainkkal bõvülnek jövõbeni anyagi lehetõségeink, így például megteremthetjük az induló tõkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk.

Hova tegyük, amit megspóroltunk?

Miután kiszámoltuk, hogy mennyit tudunk félretenni, érdemes tehát elgondolkodni, mit is szeretnénk elérni. Fontos cél lehet akár a hétköznapi biztonság megteremtése is, annak átgondolása, mihez kezdünk, ha valamilyen betegség ér vagy esetleg a munkánkat veszítjük el. Háromhavi fizetésnek megfelelõ megtakarítás a legtöbb esetben fedezi ezeket az átmeneti idõszakokra esõ költségeket. Ha ilyen megtakarítást szeretnénk, akkor érdemes betétben lekötni vagy legalább az átlagnál magasabb hozamot nyújtó számlán tartani a pénzünket.

A nyugdíjcélra takarékoskodóknak az egyik legjobb pénzügyi megoldás lehet a nyugdíj-elõtakarékossági számla. A tulajdonos dönthet például arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba - részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe - fektessék, a nyugdíjjogosultság idejéig nem fér hozzá a megtakarításához. A befizetések összegét elõtakarékossági támogatás is növelheti. A számlatulajdonos a számlára befizetett összeg 20 százalékának elejéig (de legfeljebb 100 vagy 130 ezer forintnak megfelelõ összegig életkortól függõen) rendelkezhet az adójából a nyugdíj-elõtakarékossági számlájának javára történõ átutalásáról. A legalább tíz éves megtakarítás ráadásul kamatadó-mentes, így a végén nem kell a hozam 16 százalékát befizetni az államkasszába.

Több adómentes megtakarítás is létezik még. Lakáscélra a lakáskasszákban tehetünk félre, de a biztosítók is kínálnak úgynevezett unit-linked termékeket, melyekkel több a megtakarítás után adómentesség érhetõ el. Ezeknél a termékeknél érdemes nagyon figyelni a szerzõdés megkötésekor, a legtöbb esetben az elsõ években a befizetett tõke egy részét elveszíthetjük, ha a megtakarításunkhoz kell nyúlnunk.

A bankokban is elérhetõ tartós befektetési számlán (TBSZ) megtakarítva ettõl nem kell félnünk. A TBSZ esetén három év után részlegesen, öt év után pedig teljesen adómentesen juthatunk a megtakarításunk hozamához. A pénzünkhöz pedig akkor is könnyen hozzáférhetünk, ha hirtelen bajba kerülünk, persze a kamatok részleges elvesztése és a kamatadó megfizetésével mellett.

A biztonság mellett a megtakarításunk akár lakásfelújításra is költhetjük. A megfelelõ beruházással havonta is több ezer forintos megtakarítást érhetünk el, amit késõbb újra megtakarításra fordíthatunk - és ingatlanunk értékét is növeljük vele. Ha havonta csak 10 ezer forintot teszünk félre, három év után kicserélhetjük a lakásunk nyílászáróit, hiszen 5 százalékos kamattal számolva közel 400 ezer forint gyûlik így össze, de lakáskasszában ez akár több százezer forinttal is nagyobb megtakarítás is lehet. Persze vannak nagyobb megtérülésû felújítási lehetõségek is, ilyen lehet egy családi ház esetén a rezsit akár 60 százalékkal is csökkentõ szigetelési munkák.

Összefoglalva tehát a bankokban több olyan termék is megtalálható, mellyel állami segítséggel vagy adómentesen takaríthatunk meg akár egy-két ezer forintból is havonta. Legyen megtakarítási célunk és próbáljunk egyre többet félretenni, ahogy ezt megengedhetjük magunknak. Legalább a más költségeink növekedésével arányosan növeljük megtakarításainkat is.