2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Kezdõdik a fatolvajszezonForrás: Haon
Utolsó módosítás: 2009-10-21 15:58:42
Illusztráció A rendõrök quadokkal, crossmotorokkal járják az erdõt – a tolvajok roncs-Ladával, megerõsített biciklivel.

Az erdõgazdálkodással foglalkozó cégek és magánemberek gyomra az elsõ hûvösebb szellõ hatására görcsbe rándul: ilyenkor már kezdõdik a sziszifuszi küzdelem a fatolvajok ellen. Minden elfogott tolvajra jut jó néhány, akit nem sikerül nyakon csípni, és mivel a fát jobbára olyanok lopják, akik járják, ismerik az erdõt, azt is tudják, honnan kell, lehet úgy kiemelni egy-egy méretesebb darabot, hogy az jó ideig senkinek se hiányozzon.

A Bükk környékén lakók arról számolnak be, hogy évek óta egyre jobban hallhatóan csökken az énekesmadarak száma, amiért a településrõl ki-kijáró, és az erdõszéli fákon lévõ fészkekbõl tojásokat csenõ házimacskákon kívül a fatolvajok okolhatók, ugyanis elõször innen, a könnyen megközelíthetõ, közeli domboldalakból tûnnek el elõször a fák, csökkentve ezzel a madarak költési lehetõségeit.

Amióta azonban a rendõrség és az erdészet nyitottabb szemmel jár, a fatolvajok az erdõk nehezebben megközelíthetõ részébe kényszerültek. A mélyebb erdõrészek nagy elõnye, hogy innen a motorfûrész hangja is alig szûrõdik ki, hátránya viszont, hogy onnan sokkal nehezebb a lopott fát hazavinni, ráadásul a lebukás kockázata a szállítással töltött idõvel arányosan nõ. Az Északerdõ Rt. vezérigazgatója, Cserép János két quadot is átadott a rendõrségnek, hogy az ilyen, nehezen járható erdei utakon is járõrözhessenek, de láttunk már rendõrt crossmotoron is, aminek köszönhetõen a mélyebben fekvõ területeken is járõrözhetnek.

Ha bárhol megállunk az út szélén, és két lépést teszünk az erdõben, máris szemünkbe ötlik a pusztítás. Sok helyen a tavaly ellopott fák maradványai kihajtottak ugyan, de ez az élni akarás csak még jobban elkeseríti az embert. A derékba vágott fák csonkjai mintha meredezõ középsõ ujjként intenének be a természetvédelemnek. Lassan igaz lesz ez a kicsavart definíció: az ellopott fák helyén keletkezõ tisztásokat összekötõ kisebb növénycsoportokat erdõnek nevezzük.

Dobi Tamást, a megyei rendõr-fõkapitányság sajtószolgálatának munkatársát arról kérdeztük, hogyan készülnek az idei fûtési- és az ezzel együtt járó falopási szezonra? Mint a sajtós elmondta, az ilyen jellegû cselekmények számát csökkenti, ha a rendõrség nem csak az lopott fát, de a kivágásához, elszállításához szükséges eszközöket is lefoglalja. Tavaly télen a rendõrség számos alkalommal az ütött-kopott, kimondottan faszállítás céljára átalakított autókat és megerõsített kerékpárokat is lefoglalta a fûrészek, balták mellett, de arra is volt példa, hogy egy komplett lovas fogatot vettek el a falopáson értektõl.

Mint Dobi Tamás elmondta, a rendõrség munkájának hatékonyságát nagyban növelik a helyismerettel rendelkezõ mezõõrök, erdészek, polgárõrök, de az is segít visszaszorítani a lopásokat, hogy az ebül szerzett fát megvásárlókat orgazdaságért jelentik fel.

Közben az erdõgazdák is igyekeznek megóvni a fákat: az erdõkbe ki- és bevezetõ utakat elzáró sorompók nem tartják vissza a tolvajokat, ezeket sokszor egyszerûen megkerülik, ezért van olyan erdõbirtokos, aki a hideg idõ beálltával mély árkokat ás az erdei utakon keresztben, hogy ezzel ellehetetlenítse a kivágott fa elszállítását. Az is gyakori, hogy a területet hivatásos õrzõ-védõ cégekre bízzák - mivel azonban nem lehet minden fa mellé õrt állítani, a fák továbbra is fogyatkoznak.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!