Akinek van jogsija, legkorábban a jármûvezetõi engedély megszerzése elõtt ismerkedhet meg az orvosi alkalmassági vizsgálattal. Ezt követõen tízévente, majd az életkor elõre haladásával öt-, illetve háromévente kell idõszakos vizsgálaton részt venni – fejtette ki elöljáróban dr. Vágány Tamás.

Létezik még ezen felül a soron kívül elrendelhetõ és önkéntesen kezdeményezett alkalmassági vizsgálati eljárás. Ám a szakvéleményen csak a konklúziót kell közölni, de azt már nem, hogy miért jutott a vizsgáló szerv arra a következtetésre, hogy alkalmatlannak talál valakit az autóvezetésre.

Fontos körülményrõl nem rendelkezik

Bár az irányadó jogszabály - amely több mint húsz éve született - igen részletesen meghatározza azt, hogy milyen határidõkkel kell dolgozniuk, mi az eljárásrend, egy nagyon fontos körülményrõl nem rendelkezik.

Mégpedig arról, hogy, ha egészségügyi alkalmatlanságot, vagy részleges alkalmatlanságot állapítanak meg, akkor ennek oka fel legyen tüntetve a szakvéleményen.

Az egészségi vizsgálat során figyelembe veszik a vezetést befolyásoló esetleges látási, hallási képességeket, mozgáskorlátozottság tényét és fokát, szív- és érrendszeri betegségeket, cukorbetegséget, idegrendszeri betegségeket, mentális rendellenességeket, az alkoholfogyasztási szokásokat, de még a veseelégtelenséget és a pszichotróp szerek fogyasztását is.

A részleges vagy teljes egészségi alkalmatlanság oka tehát elvileg ezen betegségek körében keresendõ – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértõje.

Csakhogy a jogszabály tartalmaz egy mellékletet, amely lényegében a vizsgáló bizottság, vagy szerv által kötelezõen kitöltendõ és megadandó adatokat tartalmazza (ennek neve „az egészségügyi alkalmassági vélemény adattartalma”).

Csak a konklúziót kell közölni

Ez kereken tíz pontban sorolja fel, milyen adatokat kell feltüntetni a véleményben. Éppenséggel csak az nem szerepel ezek között, hogy a vizsgált személy miért alkalmatlan a jármûvezetésre. Ehelyett csak a konklúziót kell közölni, de azt már nem, hogy miért jutott a vizsgáló szerv az adott következtetésre.

Mindezek alapján, akit alkalmatlannak találnak elsõ- vagy másodfokon, a jogszabály alapján kiállított véleménybõl nem tudhatja meg, hogy ennek mi az oka, legfeljebb találgathat. Mondani sem kell, hogy az ilyen szabályozás a vélemény érdemi kontrollálhatatlansága miatt sajnos milyen visszaélésre adhat okot.

Aki úgy érzi, hogy kellõ indok nélkül vonták be jogosítványát, okvetlen kérjen másodfokú vizsgálatot, és ha ez sem elég, forduljon bírósághoz, mert így lehetõsége van újabb, független szakértõi vizsgálat lefolytatását kérni – tanácsolta végezetül dr. Vágány Tamás.