Várhatóan november 18-án szavaz a parlament a béren kívüli juttatásokról szóló törvényrõl. Az eredetileg benyújtott változat szerint a legtöbb cafeteriaelem 36 százalékos kedvezményes adóterhe jövõre 51 százalékosra emelkedik. A Fidesz frakciója azonban jelezte, olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelynek alapján 200 ezer forintos határig minden maradna a régiben.

Crespo Zsuzsanna cafeteria-szakértõ a 180 perc keddi adásában azt mondta, általában évi nettó 240 ezer, vagyis havi 20 ezer forint körüli az átlagos cafeteriakeret, tehát a nagy többségnek az is segítség lesz, ha 200 ezres határt húznak meg a törvényhozók – amennyiben ez nettó érték.

Bármelyik változatot szavazza meg a parlament, a béren kívüli juttatások közterhe kedvezõbb marad, mint a pénzbeli fizetségé – mondta Kardos György cafeteria-szakértõ.

Idén a munkavállalók körében egyre népszerûbb lett az adómentesen kapható lakáscélú támogatás, hiszen ennek választása esetén a dolgozó a teljes bruttó béren kívüli juttatást igénybe veheti. Egyes felmérések szerint a munkaadók 90 százaléka jelezte, hogy biztosan elérhetõ lesz náluk ez a cafeteriaelem.

Crespo Zsuzsanna hangsúlyozta, ötévente 5 millió forintot lehet adni lakáscélú hitel törlesztéséhez. Ez adómentes, és legfeljebb az építési, vásárlási költség 30 százalékáig lehet finanszírozni, vagyis gyakorlatilag nem számít, mennyi a kölcsön értéke, a lényeg, hogy a munkavállaló mennyit fizetett a lakásáért.

A szakértõk szerint a munkaadók háromnegyedénél a munkavállalók szabadon dönthetnek a béren kívüli juttatások felhasználásáról, vagyis a dolgozók bruttó keretbõl választhatnak.