Olvasóink és a Napló munkatársainak tapasztalatai szerint idén sem maradt el a harlekinkaticák rajzása. Egy balmazújvárosi elõfizetõnk azt panaszolta, hogy volt olyan nap, amikor 25-30-at is leütött a lakásában. Ez azonban nem minden: egy átlagos légyirtóval végzett irtás során még ugyanennyit söpört ki az ablak és a redõny érintkezési felületébõl. Megfigyelései szerint elsõsorban a napos, dél-nyugati fekvésû helyeken fordultak elõ nagy számban és több színváltozatban. Úgy tudjuk: más településeken is szenvednek az elmúlt hét napos, enyhe idõjárásának katicainváziójától.

A faj monitorozását végzõ rendszer (Harlekin Projekt) adatai szerint a faj Debrecen környékén a legelterjedtebb Kelet-Magyarországon.

Dr. Rácz István, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék egyetemi docense azt mondta, a harlekinkaticák ilyenkor keresik a téli búvóhelyeket. – Magyarországra a Nyugat-Európába biológiai védekezési okokból telepített, s ott túlszaporodott népesség egyedei jutottak el. Ezek a Kelet-Ázsiában õshonos katicák rendkívül agresszívek, ragadozó életmódot folytatnak, levéltetvekkel táplálkoznak. Nyugatra azért hurcolták be a fajt, mert azt gondolták, hogy elpusztítják a kártevõket, s ezen a klímán nem szaporodnak. Három-négy vegetációs periódus után viszont alkalmazkodtak, terjeszkedni kezdtek az õshonos fajok rovására. Invazívvá vált, az óriási egyedszámuk következtében pedig minden élõhelyet elfoglalnak – magyarázta a docens, aki azt mondta, az embert is megharapják, de jellemzõen nem támadnak.

Védekezésként azt javasolta, hogy a gyülekezési helyükön érdemes cukros szirupot kihelyezni, az összegyûlt egyedeket pedig elpusztítani, de csak akkor, ha más fajoktól meg tudjuk különböztetni.

A harlekin ugyanis a kétpettyes katica riválisa, mindkét faj lombkoronaszintben él (a kétpettyes fõként alacsonyabb cserjeszinten). Kérdésünkre a szakember azt felelte, a kétpettyesek akár teljesen eltûnhetnek. Kifejtette: a harlekinkaticák kémiai-biológiai irtása azért nem lehetséges, mert az más hasznos fajok pusztulását is okozná. Jó hír viszont, hogy idén olyan egyedeket is fogtak, amelyek hasán gombafertõzés jelent meg. Elképzelhetõ, hogy ez a fertõzés állományszabályozó betegségként fog a jövõben mûködni – hívta fel a figyelmet.