Ezentúl adókedvezmény jár a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lesz a tranzakciós díj, szigorodnak az áfabevallási szabályok, települési adó lesz bevezethetõ, és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszes italok nagy részét.

A képviselõk 128 kormánypárti igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A Jobbik mellett az LMP és a független képviselõk sem támogatták az elõterjesztést, míg az MSZP-frakció képviselõi nem nyomtak gombot, a zárószavazáskor ugyanis kivonultak az ülésterembõl, egy Stop 2/3, narancssárga alapú fekete feliratot hagyva az elsõ üléssorukban. A kormány adócsomagja a közterhek rendszerének alapjain nem változtat, ugyanakkor több fontos változtatást is hoz: adókedvezmény jár a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lesz a tranzakciós díj, szigorodnak az áfabevallási szabályok, települési adó lesz bevezethetõ, és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszes italok nagy részét. Tállai András NGM-államtitkár parlamenti expozéjában az adótörvény-javaslat legfontosabb céljának a családalapítás kiemelt támogatását, a munkát terhelõ adók alacsony szinten tartását és a leghátrányosabb helyzetben lévõ munkavállalói csoportok foglalkoztatásának ösztönzését nevezte.

Adókedvezménnyel ösztönözik a házasságkötést

2015-ben az adórendszer alapjai nem változnak, a személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, 16 százalékos lesz, a társasági adó pedig - 500 millió forintos adóalapig - 10 százalékos, fölötte pedig 19. A családokat érintõ változás, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel fogják ösztönözni. A kedvezmény mértéke két éven át, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságig együttesen havi 5 ezer forint, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja elsõ házasságát köti. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint az adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettõl az idõponttól kezdve évente 2500 forinttal nõ a havonta és gyermekenként érvényesíthetõ családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerrõl 20 ezer forintra nõ a gyermekenkénti kedvezmény.

Átalakul a cafeteria rendszere

Jövõre a munkahelyvédelmi akció keretében részmunkaidõben is a maximális mértékû adókedvezmény jár a kisgyermekes szülõk foglalkoztatása után. A cafeteria rendszere 2015-ben úgy alakul, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel - azaz 35,7 százalékos közteherrel - lehet nyújtani, 200 ezer és 450 ezer forint közötti béren kívüli juttatást pedig SZÉP-kártyán lehet a ma ismert adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett több mint 51 százalékos lesz az adóteher.

Nõ a reklámadó legmagasabb kulcsa

A különadók maradnak, sõt a reklámadó legmagasabb kulcsát 40-rõl 50 százalékra emelik. Korábban azt is tervezte a kormány, hogy a távközlési adó hatályát kiterjeszti az internetes adatforgalomra, de az internetadó bevezetésétõl végül elállt. Az a rendelkezés is kikerült a javaslatból, amely lehetõvé tette volna a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatóknak.

Kiterjesztik a különadót a befektetési alapokra

Kiterjesztik ugyanakkor a különadót a befektetési alapokra. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelõ által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

Kompenzálják az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedéseket

Az adótörvény lehetõséget teremt az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatti - maximum ötmilliárd forintos - adó-visszatérítésre kompenzációképpen. A visszatérítésre indok lehet például az adózó ukrajnai székhelyû kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentõ befektetés értékvesztése vagy kivezetése. Az eredeti tervek szerint a kompenzáció csak hitelintézetekre vonatkozott volna - különadó-csökkentés formájában -, végül azonban szektorsemleges lett a rendelkezés.

Ösztönzik a bankkártyahasználatot

Az NGM a bankkártyahasználat ösztönzésével indokolta az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyamûveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettség bevezetését. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forint lesz az illeték. Változás, hogy a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlák és azok alszámláinak fizetési mûveletei mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Jön az élelmiszerlánc-felügyeleti díj

A következõ évben sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékû lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítõ üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükbõl származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított elõzõ évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.

Bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenõrzõ rendszerét

Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenõrzõ rendszerét, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely elõzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetûnek minõsül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki.

Szigorodnak az áfabevallási szabályok

Szigorodnak az áfabevallási szabályok is, így havi áfabevallási kötelezettsége lesz az újonnan alakult vállalkozásoknak. Emellett bizonyos árbevételi szint felett megszüntetik az éves áfabevallás lehetõségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés célja, hogy már év közben ki lehessen szûrni a visszaéléseket - magyarázta korábban Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára, hozzátéve, hogy a gazdaság fehérítésével összhangban a jelenlegi 2 millióról 1 millió forintra csökkentik a tételes áfaadat-szolgáltatás összeghatárát. Utóbbit a láncolatos áfacsalások visszaszorításával indokolta a kabinet. Az adóhatóságnak emellett lehetõsége lesz, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól telekommunikációs cégektõl. Újdonság, hogy 2015-ben társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsõoktatási intézményeket támogató vállalkozások.

Mentesülhetnek a hipa alól a gazdák

Az agráriummal kapcsolatos változás, hogy a mezõgazdasági termelõk beszerzõ és értékesítõ szövetkezeteit mentesítik a helyi iparûzési adó alól, a köztes terméknek minõsülõ, nagy testû élõállatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs pedig 27-rõl 5 százalékra csökken. Ez nem a bolti árat terhelõ áfát jelenti, hanem a feldolgozók, termelõk által fizetettet.

Módosul a bérfõzés és magán-pálinkafõzés szabályozása

Jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul a bérfõzés és magán-pálinkafõzés szabályozása. A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfõzésben elõállítható párlat mennyisége, a magánfõzéshez kapcsolódó kedvezmények pedig csak a gyümölcstermesztõ magánszemélyekre vonatkoznak. A bérfõzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik - az eddigi adómentesség helyett -, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfõzésben elõállított párlat után a magánfõzõnek jövõ évtõl évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie. A magánfõzésre beszedett adóbevételek a magánfõzõ lakhelye szerinti önkormányzatot illetik meg.

Az alkoholos italok után is népegészségügyi termékadót kell fizetni

Az Országgyûlés egy a zárószavazás elõtti döntéssel felülírta az adócsomag összegzõ módosító javaslatát, így az abban foglaltakkal ellentétben mégsem sávos, hanem egységesen 150 millió forint lesz a jövedéki biztosíték összege az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgõ és a köztes alkoholtermék esetén. 2015. január 1-jétõl egy új termékkör, az alkoholos italok után is népegészségügyi termékadót kell majd fizetni, a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével. A legkevesebbet - literenként 20 forintot - az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, meg a legtöbbet a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmúaknál, literenként 900 forint. Kikerülnek ugyanakkor a termékadó-köteles cukrozott termékek körébõl azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

Szélesedik a környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre

A környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre kiegészül bizonyos mûanyag és vegyipari termékekkel - például a mûvirággal és tisztálkodási, szépségápolási cikkekkel -, valamint az irodai papírral. Ugyanakkor a kézmûves termékeket elõállító mikrovállalkozások és kistermelõk árui kikerülnek a termékdíj hatálya alól.

Bõvül az önkormányzatok mozgástere

Bõvül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere, így a helyhatóságok 2015-tõl egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik, és további korlát, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. A települési adó nem vonatkozhat olyasmire sem, amire törvényben meghatározott - akár központi, akár helyi - közteher vonatkozik. Mentesülnek a helyi iparûzési adó alól azok a szövetkezetek, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjainak történõ értékesítésbõl vagy tagjai termékeinek értékesítésébõl származik.

Módosulnak a biztosítások adózási szabályai és a szerencsejáték-szervezési törvény is

Módosulnak a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat, amelyek 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegû biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszûnik. Az adócsomag módosítja a szerencsejáték-szervezési törvényt is, rögzítve abban, hogy a nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinó- és kártyajáték szervezését csak játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti.