2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Óvodalátogatáshoz kötik a családi pótlékotForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-11-19 09:44:35
Az intézkedés célja a gyerekek biztonságának javítása, ugyanis sok családnak jelent segítséget, ha a gyerek már hároméves korától részt vesz a köznevelési rendszerben, és naponta háromszor ételt kap.

A változás a jövõ szeptembertõl lép életbe - jelentette be  az Emberi Erõforrások Minisztériumának államtitkára, Novák Katalin kedden az M1 reggeli címû mûsorában. A család- és ifjúságügyért felelõs államtitkár rendkívül sikeres intézkedésnek nevezte, hogy iskoláztatáshoz kötötték a családi pótlék kifizetését, mivel ennek hatására 40 százalékkal csökkent a hiányzások száma. Hasonló eredményt remélnek ettõl az intézkedéstõl is - tette hozzá. Azt mondta: azért a jövõ szeptembertõl vezetik be a rendszert, mert akkorra lesz a gyermekek elhelyezéséhez elegendõ férõhely. Novák Katalin kitért arra is, hogy bármelyik szülõ kérhet felmentést a kötelezõ óvodalátogatás alól. A mentességrõl a védõnõ és az óvodavezetõ javaslata alapján a helyi jegyzõ dönt - mondta.

A család- és ifjúságügyi államtitkár szerint a „munkavállaláshoz kötött családi pótlék valóban felmerült a legutóbbi Fidesz-frakcióülésen, azonban ez nem jelenti azt, hogy jelenleg a kormány célja lenne egy hasonló törvénymódosítás". Ez azonban nem jelenti azt, hogy jövõre ne alakulna át a családtámogatási rendszer. „A minisztérium szándéka, hogy a 2015-tõl elinduló kötelezõ óvodáztatáshoz igazítsuk a családi pótlékot is, vagyis, hogy az elõzõ, iskoláztatással kapcsolatos törvényhez hasonlóan az óvodába járáshoz kössük a családi pótlékot” – mondta Novák Katalin.

A kormánypárti képviselõcsoportok korábbi tanácskozásán felmerült, hogy valamilyen módon kössék munkavállaláshoz a családi pótlékot – mondta Rogán Antal pár héttel ezelõtt. A Fidesz frakcióvezetõje szerint kérték, hogy a kormány vizsgálja meg a lehetõséget.

Novák Katalin a Kossuth Rádióban azt mondta: „Nincs olyan családtámogatási forma, amely a jövõ évben csökken, a gyermekek után kapott támogatások nõnek majd”, azonban „a szociális támogatások rendszere ezért úgy alakul át, hogy mindenkinek munkahelyet kell biztosítani, a segély helyett munkát elv mentén.” „A felvetést még nagyon alaposan végig kell gondolni. Meg kell vizsgálni, hogy az valóban a gyerekek érdekeit szolgálná-e, és nem büntetne olyanokat, akik önhibájukon kívül nem tudnak munkát vállalni” – mondta Novák Katalin. Az államtitkár szerint ezzel együtt reformok várhatók a családtámogatási rendszerben, amelyek a felelõs gyerekvállalást- és nevelést támogatnák.

„Nem tartom szerencsésnek, hogy legyenek olyan generációk, akik egyszer sem látták a szüleiket munkába menni. Emiatt arra törekszünk, hogy aki akar, az tudjon is munkát vállalni, beleértve a közmunkát is. Emiatt elõnyben részesítjük azokat a modelleket, amelyek kiemelten tudják támogatni a dolgozó családokat, és emellett a munkavállalási kedvet is ösztönzik” – mondta Novák Katalin. Az államtitkár példaként említette a családi adókedvezményeket, amelyek lényege, hogy „a munkából származó jövedelmekbõl minél többet tarthassanak meg a családok.”

Novák Katalin támogatja azt az elvet, amely az elmúlt négy évben vezérelte a családtámogatások átalakítását, vagyis azt, hogy „ösztönözzük és elvárjuk a családtámogatásokért cserébe a felelõs szülõi magatartást.” Szerinte erre utal, hogy az elõzõ ciklusban a kormány az iskolalátogatáshoz kötötte a családi pótlékot: ha egy gyerek 50 óránál többet hiányzik igazolatlanul az iskolából, felfüggesztették a családi pótlék utalását. A szakember ezt egy rendkívül sikeres programnak nevezte, mint mondta, a törvény hatására 40 százalékkal csökkent az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzások száma. "Hasonló célt szolgál majd az óvodáztatáshoz kötött családi pótlék is.”

„A jelenlegi rendszerbõl kiindulva, van egyfajta logika a döntésben, hiszen a kötelezõ óvodáztatás bevezetésével a közoktatási rendszer elvileg már hároméves kortól teljessé válna” – mondta Gábor András szociológus, a Tárki kutatója. „Azonban jelenlegi állapotában az óvodarendszer nem alkalmas arra, hogy minden hároméves gyermeket fogadni tudjon. Az óvodák jó része már most túlterhelt. Az óvodába járó gyermekek aránya magasnak mondható: a háromévesek között az arány 75 százalék körüli, a 4 évesek között 93 százalék, míg az 5 évesek között már 95 százalék feletti. A részvételi arány növelése és a minõségi ellátás biztosítása csak jelentõsebb, mind a fizikai infrastruktúrát, mind pedig a pedagógusi állományt érintõ bõvítés mellett mehetne végbe.”

Az iskoláztatás, óvodáztatás és a munkavállalás mellett Novák Katalin fontosnak tartja a gyermekvállalás ösztönzését. „A jelenlegi demográfiai adataink riasztóak, prioritásnak tartjuk, hogy egy fenntartható népesedési fordulatot hajtsunk végre. Felmérések szerint a családok átlagosan kettõ vagy több gyermeket szeretnének, ennek ellenére a gyerekszám nagyon alacsony, jelenleg 1,34 az átlag. Ezen a családi adókedvezményekkel, illetve a nõk munkaerõ-piaci helyzetének javításával próbálunk javítani.”

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!