2018. november 18. Vasárnap, Jenő.
 
Fázás ellen nem jó az alkoholForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-11-22 09:44:52
Az alkoholfogyasztás mélyen beleivódott az emberi kultúrába. Mértékkel fogyasztva nem is jelent problémát, sõt, a vörösbor elõnyös hatásairól is rengeteg cikk jelent meg. A túlzásba vitt fogyasztás azonban súlyos egészségügyi problémákhoz, végül halálhoz vezethet.

A WHO 2014-es jelentése szerint Magyarország sajnos a világ tíz legiszákosabb országa közé tartozik. A nyolcadik helyen állunk, tiszta alkoholra átszámítva 13,3 liter egy fõre jutó fogyasztással. A listát Belorusszia vezeti 17,5 literrel. A kétes értékû elsõ tízbe csak egyetlen nem kelet-európai ország fért be: Andorra, 13,8 literrel. A világon nagyjából 3,3 millió - Magyarországon 4-5 ezer - haláleset (2012-es adat) hozható közvetlen összefüggésbe az alkoholizmussal.
Rövid távú hatások

Egy összejövetelen beszélgetünk a barátainkkal, és a pincér tálcán hordja körbe a pezsgõt. Iszunk egyet, kettõt, esetleg többet. Mielõtt észrevennénk, hangosabban kezdünk nevetni a szokottnál és imbolygunk járás közben. Az este végére lelassulunk, nehezünkre esik kikerülni az embereket, és akadozik a beszédünk. Másnap reggel szédülünk és fáj a fejünk. Nehezünkre esik visszaemlékezni, mit is csináltunk az elõzõ este.

Ezek a reakciók illusztrálják, milyen gyorsan és drámaian hat az alkohol az agyra. Az agy idegi összeköttetések bonyolult labirintusa, amely lehetõvé teszi, hogy olajozottan mûködjenek fizikai és pszichológiai funkcióink. Az összeköttetések megszakítása befolyásolja az agymûködést.
Az agy összetett szerkezet

Idegrendszerünk központja több rendszerbõl áll, amelyek egymással kölcsönhatásban támogatják a szervezet összes mûködését a gondolkodástól a légzésig és a mozgásig. Ezek az agyi rendszerek trilliónyi parányi idegsejt (neuron) révén kommunikálnak egymással. Az agyban lévõ neuronok elektromos és kémiai jelekké fordítják le az információt, de neuronok továbbítják a testbe az agy üzeneteit is.

Az idegsejtek között kémiai átvivõ anyagok, úgynevezett neurotranszmitterek hordozzák az üzeneteket. E vegyületek típusuktól és mennyiségüktõl függõen képesek fokozni vagy visszafogni a szervezet válaszreakcióit, beleértve az érzelmeket és a hangulatot is.

Az alkohol a neurotranszmitterek szintjén avatkozik az agyi folyamatokba. A kutatók különbözõ módszerekkel (például agyi képalkotó eljárásokkal - MRI) eme õsi élvezeti szer agyra gyakorolt hatásáról. Annyi bizonyos, hogy az alkohol megzavarja a kommunikációs útvonalak mûködését az agyban, és megváltoztatja az agy szerkezetét. Ez mutatkozik meg azután az ittas ember jól ismert viselkedés- és mûködésbeli zavaraiban.

Régóta makacsul tartja magát az a tévhit, hogy hidegben alkoholt kell inni, mert az felmelegíti az embert. A téli ünnepeken mindenütt kínálnak forralt bort, amelynek elfogyasztása után valóban úgy érezzük, mintha kevésbé fáznánk. Ez azonban csalóka érzés. Az alkohol ugyanis kitágítja a perifériás (bõrben futó) ereket, így a bõrünkbe valóban több meleg vér jut, ami átmenetileg valóban azt az érzést kelti, mintha az alkohol átmelegített volna. Ennek azonban nagy ára van.

A bõrerek vérbõsége a belsõ szervek vérellátásának kárára történik, így azok lehûlnek. Ráadásul a bõrben hamarabb lehûl a vér, mint a test belsejében (normális esetben ezért hidegben nem kitágulnak, hanem összehúzódnak a perifériás erek, hogy megõrizzék a test belsõ melegét). Ennek következtében az átmeneti melegségérzetet hamar felváltja a kihûlés. Ittas embereknél, ez halálos lehet. Az alkohol elbódítja, elálmosítja az embereket, és kikapcsolja a szervezet hideg elleni védekezõ mechanizmusait. Így az öntudatát vesztõ ember pár óra alatt végzetesen kihûlhet.
Mely agyterületek érintettek?

Az agyi képalkotó eljárások és a pszichológiai tesztek segítségével a kutatók meghatározták az agy azon területeit, amelyek a legérzékenyebbek az alkohol hatásaira. Ezek a következõk:

Kisagy. Ez a terület hangolja össze a mozgásokat. A kisagy károsodása egyensúlyzavarokhoz vezet, és kihatással lehet a kognitív funkciókra, amilyen a memória és az érzelmi reakciók.

Limbikus rendszer. Ez az összetett agyi rendszer számos feladatot ellenõriz, többek között a memóriát és az érzelmeket. E terület károsodása rontja ezeket a funkciókat.

Agykéreg. Gondolkodási, tervezési képességünk, értelmes viselkedésünk, társas magatartásunk mind ehhez az agyterülethez kapcsolódik. Ráadásul ez a terület köti össze az agyat az idegrendszer többi részével. E terület változásai, illetve károsodása rontja a problémamegoldó képességet, az emlékezetet és a tanulási képességet.
Hosszú távú hatások

Mindenki tudja, hogy a hosszú távú és mértéktelen alkoholfogyasztás talán a legjobban a májat károsítja. Azt viszont kevesen gondolják, hogy már néhány napos erõs ivászat hatására elkezd zsír felépülni a májban. Ez a zsírmáj vagy orvosi nevén szteatózis a legkorábbi fázisa az alkoholos májbetegségnek, és a leggyakoribb alkoholfogyasztás okozta májrendellenesség. A sok zsír rontja a májmûködés hatásfokát, és veszélyes gyulladások, például alkoholos májgyulladás jöhetnek létre.

A túlzott alkoholfogyasztás hatására a következõ fázisban fibrózis alakul ki a májban, vagyis az elhalt sejtek miatt hegszövet képzõdik. Ha az alkoholbevitel továbbra sem csökken, akkor végül májcirrózis vagy más néven májzsugor alakul ki. A májzsugor kissé félrevezetõ kifejezés, mert a beteg mája nem összezsugorodik, hanem megduzzad a sok hegszövettõl, viszont a máj mûködõképes része valóban egyre kisebbé válik. Ez már az alkoholos májkárosodásnak a végsõ, visszafordíthatatlan állapota, amely elõbb-utóbb halálhoz vezet.

Az alkohol azonban nemcsak a májat károsítja. Pusztítja az idegsejteket, és hosszú távon szó szerint agyzsugorodást okozhat. Fokozza a különféle szívbetegségek, például a ritmuszavarok, kockázatát. Növeli a vérnyomást és agyi keringési zavart (stroke-ot) okozhat. A hasnyálmirigyet is károsíthatja, és hasnyálmirigy-gyulladást idézhet elõ. Az utóbbi évek kutatásai megerõsítették, hogy az alkohol rák kialakulásának kockázatát is növeli. Különösen növeli a száj- és a nyelõcsõrák, valamint a májrák elõfordulási gyakoriságát.

Az ideális talán az lenne, ha egyáltalán nem fogyasztanánk alkoholt (bár a mértékletes alkoholfogyasztásnak vannak bizonyítottan jótékony hatásai). Ezt azonban az emberek zöme nem tudja, és nem is akarja betartani. Bár az egyéni alkoholérzékenység némileg eltérõ, az orvosok azt tanácsolják, hogy férfiak napi 3-4 egység, nõk napi 2-3 egység alkoholt ihatnak meg anélkül, hogy jelentõsebben veszélyeztetnék az egészségüket. Egy egység 10 milliliter tiszta alkoholt jelent, nagyjából ennyit képes lebontani a szervezet egy óra alatt. Férfiak tehát körülbelül két üveg sört vagy három deci bort, esetleg fél deci töményet fogyaszthatnak baj nélkül naponta. Ezen az angol nyelvû (de nyelvtudás nélkül is jól érthetõ) oldalon kiszámíthatja, hogy milyen italokból, mennyit fogyaszthat, és ez hány kalóriával növeli a szervezet tápanyagbevitelét.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!