Könnyen elképzelhetõ, hogy a szlovákiai Mohi atomerõmû, Európa egyik legnagyobb nukleáris erõmûve - nagyobb részben - hamarosan magyar cégek tulajdonába kerülhet. A Magyar Villamos Mûvek és a MOL-csoport ugyanis szeretné megvásárolni az atomerõmûvet birtokló szlovák villamos mûveket, pontosabb a cég 66 százalékos részvénycsomagját.

A részben magyar állami tulajdonban lévõ MOL és a zömében állami tulajdonú MVM szerdán tett ajánlatot az olasz áramszolgáltató vállalatnak, az Enelnek, amely jelenleg fõ tulajdonosa a szlovákiai cégnek. Piaci hírek szerint az olasz áramszolgáltató 2 milliárd eurót, azaz nagyjából 600 milliárd forintot kér tulajdonrészéért.

Elemzõk szerint a borsos vételárért cserébe az új tulajdonos nem csak atomerõmûvet, hanem például több mint 30 vízierõmûvet is kaphat. Közleményükben a magyar cégek azt írták, hogy a szlovákiai cégvásárlással hatékonyabbá tudják tenni termelésüket, és így növelhetik eredményességüket. A Híradónak nyilatkozó szakértõ szerint több elõnnyel is járhat a szlovákiai villamosmûvek megvásárlása.

Ennek a jelentõsége elsõsorban abban áll, hogy Magyarország energiafüggõsége csökkenhet, másodsorban pedig Magyarország rendelkezik egy olyan közép-európai multinacionális vállalattal, amely, akár fejlesztésbe, akár energiabiztonságban, akár pedig jövedelemben, tehát állami jövedelemben jelentõs szerepet játszhat – magyarázta Lóránt Károly közgazdász.

Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke azt mondta, mivel az MVM és a MOL is erõsen kötõdik az államhoz, ez a tranzakció a magyar fogyasztók érdekeit is szolgálhatja.

Így van mód arra, hogy a már beindított és jelentõs eredményt hozó rezsicsökkentést állandósítani lehet, vagyis tartósan át lehet úgy rendezni tulajdonosi pozícióba a fogyasztói piacot, hogy az állampolgároknak kedvezõ legyen – mutatott rá Járosi Márton.

A magyar állam a közelmúltban több olyan cégvásárlást is végrehajtott, amely fõként a lakossági fogyasztók érdekeit szolgálja, illetve az ország energiafüggõségét enyhíti. Tavaly megvásárolta a német E.ON gázüzletágát, így az orosz Gazprommal már az állam fog egyeztetni a jövõben a gáz áráról. Idén tavasszal pedig az egyik legnagyobb gázszolgáltató, a FÕGÁZ is állami tulajdonba került.

Ugyancsak a biztonságos energiaellátás szolgálja az a gázvezetékrendszer, amely Horvátországot és Lengyelországot köti össze Magyarországon és Szlovákián át. Horvát oldalon a tankereken érkezõ cseppfolyósított földgázt lehet majd betáplálni a vezetékrendszerbe, míg a lengyelek palagázt juttathatnak el a régióba a csõkígyón keresztül.