2024. április 25. Csütörtök, Márk.
 
Az elhízás többet visz el, mint a klímaváltozásForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-11-25 19:13:27
Majdnem annyit költ a világ az elhízás következményeire, mint a dohányzásra és a fegyveres konfliktusokra - írta az amerikai McKinsley Kutatóintézet, amely úgy számol, a világ éves GDP-je 2,8 százalékát, 2 ezer milliárd dollárt (487 ezer milliárd forint) emésztenek fel az elhízással kapcsolatos költségek.

Az elhízás majdnem ugyanakkora költségeket ró a világra, mint a dohányzás és a fegyveres konfliktusok, nagyobb teher, mint akár az alkoholizmus, akár a klímaváltozás - állapította meg egy amerikai kutatás, mely az elhízás legyõzésének stratégiáit is vizsgálta. Az elhízás egyike annak a három legsúlyosabb társadalmi tehernek, amelyet az ember okozott - írta honlapján az amerikai McKinsley Kutatóintézet (MGI). Az egyébként megelõzhetõ probléma gyorsan mélyül. Ha az elhízottak száma a jelenlegi ütemben nõ, 2030-ra a világ felnõtt népességének majdnem a fele elhízott lesz.

Az MGI mérései szerint a világ éves GDP-je 2,8 százalékát, 2 ezer milliárd dollárt (487 ezer milliárd forint) emésztenek fel az elhízással kapcsolatos költségek. A kutatóintézet Az elhízás legyõzése (Overcoming obesity) címû tanulmánya a lehetséges stratégiák elemeit is vizsgálta. Tanulmányozták azt a 74 intézkedést, amelyet 18 területen léptettek életbe a világ valamelyik országában, egyebek között az összes diák számára támogatott iskolai étrendet, az élelmiszerek címkéjén feltüntetett kalória- és tápanyagmennyiséget, a magas kalóriatartalmú ételek hirdetésének tilalmát és a közegészségügyi reklámkampányokat. Elengedõ adatot 16 terület 44 intézkedésérõl találtak.

A vitairatnak szánt tanulmány fõbb eredményei azt mutatják, nem határozható meg egyetlen olyan intézkedés, amelynek számottevõ általános hatása lehet. A terhek növekedésének megállításához fenntartható intézkedések egész rendszerére van szükség. Az oktatás és a személyes felelõsség minden programnak alapvetõ eleme, ám önmagukban véve nem elegendõek. A szükséges intézkedések kevésbé alapulnak az egyes emberek tudatos választásain, sokkal inkább a környezet és a társadalmi normák megváltoztatásán. Ilyen stratégia az ételadagok csökkentése, a marketing átalakítása, a városi és az oktatási környezet átépítése úgy, hogy lehetõvé tegye a testmozgást. Sem egyetlen kormány, sem az egyes tényezõk - a kereskedelem, az élelmiszergyártók, a média, az egészségügy - nem képesek egyedül legyõzni a problémát, a lehetõ legnagyobb hatás eléréséhez a lehetõ legtöbb területnek kell megmozdulnia - vázolták a kutatók.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!