A XVII. század elején Franciaországban szokás volt, hogy egészen kora tavasztól a friss gyógynövényeket és virágokat rendszeresen összegyûjtötték, azután megvárták, hogy az így összegyûjtött növények egy-két nap alatt megpuhuljanak. Ezt követõen egy nagyobb edénybe helyezték õket és, hogy megállítsák a további rothadást, az egészet beszórták durva tengeri sóval. Ezt a mûveletet egészen a nyár végéig ismételték, újabb és újabb rétegekkel, növényekkel és illatokkal gazdagítva az edény tartalmát. Idõnként megkeverték a korábban elhelyezett rétegeket is, de még így is gyakran megerjedt a keverék a nyár végére.

Az õsz folyamán aztán különbözõ fûszereket adtak ehhez a nem túl esztétikus szürke egyveleghez, egészen addig, míg egy kellemes illatot sikerült elérniük. Ezután az illat megõrzését szolgáló anyagokat adtak hozzá. Ezt a célt szolgálta például a flórenci nõszirom gyökere. Az így elkészült pot-pourrit azután speciálisan erre a célra szolgáló, légáteresztõ fedõvel lezárt edényekben helyezték el a szobákban. A történeti áttekintés után nézzük, hogyan készíthetjük el mi is kerti virágainkból az illatos pot-pourrit zsákot. Fontos figyelni, hogy minden egyes összetevõnek száraznak kell lennie, mielõtt a zsákba töltjük.

Az alapanyag: az illat-tasak, a füvek és virágok, valamint válogatott fûszer, szárított narancs, szárított citromhéj, florenci nõszirom-gyökérpor és illóolajok.

Alkalmas levelek: bazsalikom, bergamott, izsóp, citromfû, citrom verbéna, különbözõ menta, illatos geránium, rozmaring, kakukkfû, tárkony.

Alkalmas virágok: akác, jázmin, rózsa, nárcisz, szegfû, narancsvirág, gyöngyvirág, levendula.
Az erõs aromájú, fûszereket, a citrom héjat és gyökereket takarékosan kell használni ebben az illatszeres zsákokban. Az arány körülbelül 1 csapott evõkanál citrusfélékre, 50 g virág vagy fûszernövény.

Használható fûszerek: szegfûbors, ánizs, fahéj, szegfûszeg, kapor, vanília, boróka, szerecsendió, gyömbér, szárított citrusfélék, angyalgyökér, macskagyökér.


Annak érdekében, hogy házi tasakok tartósabbak legyenek, használhatunk fixáló port. A nõszirom-gyökérpor az egyik legnépszerûbb.

Illóolajok használata ideális lehet, hiszen mélyebb, tartalmasabb illatot ad az illatzsákunknak. Sõt! Azokat a régi keverékeket is fel tudjuk frissíteni, amiket a tavalyi évben készítettünk vagy kaptunk. Persze nem kell túlzásba esni, néhány csepp természetes illóolaj éppen eléggé hatásos.

Mielõtt elkezdjük, gyõzõdjünk meg róla, hogy a virág- vagy fûszerhozzávalók tényleg szárazak-e. Finoman öntsük egy tálba, vigyázva, hogy ne nagyon porozzanak. Tegyük hozzá az egyéb fûszereket és a citrusfélék héját, valamint ha van, a florenci nõszirom- gyökérport. Keverjük jól össze. Ezután ajuk hozzá az illóolajokat. Minden csepp után keverjünk egyet az összetevõkön. Ha jól átkevertük, tegyük egy polietilén zacskóba vagy üvegbe, zárjuk le és hagyjuk állni 6 hétig. Végezetül csomagoljuk kedvenc zsákunkba, figyeljünk rá, hogy lazán tegyük, így az illatok jobban érvényesülnek.

Édes rózsa illatzsák

Ez az édes rózsa tasak biztos, hogy lágy, luxus illatot biztosít szobánkban.

Hozzávalók:

50 g szárított rózsaszirom, 25 g szárított majoránna, 25 szárított levendula, 2 evõkanál szárított narancshéj, zúzott, 2 evõkanál flórenci nõszirom-gyökérpor, esetleg zabliszt, 4 csepp rózsaolajat, 2 csepp levendula olaj.

Levendula illatzsák

Ez a friss, fûszeres keverék ideális ruhák, lepedõk, törölközõk, fiókok frissen tartására.

Hozzávalók:

50 g szárított levendula, 25 g szárított citromfû, 15 g szárított borsmenta, 15 g szárított rozmaring, 2 evõkanál szegfûszeg, zúzott, 2 evõkanál fahéj, õrölt, 2 evõkanál florenci nõszirom-gyökér por, esetleg zabliszt, 4 csepp levendula illóolaj, 2 csepp citrom verbéna illóolaj, 2 csepp borsmenta illóolaj.