Fontos állomásához érkezett a magyar vízi turizmus, hétfõn délelõtt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közös sajtótájékoztatón mutatta be új minõsítõ rendszerét, a „Lapátos vízi megállóhelyek” védjegyet.

Magyarország élen jár a vízi turizmusban, közel százezer ember vízitúrázik rendszeresen az országban, és még több a szabadidõs turista, számukra nyújt megfelelõ tájékozódási lehetõséget és folyamatos minõséget egy vadonatúj vízitúra megállóhelyeket minõsítõ rendszer, a „Lapátos vízi megállóhelyek” védjegy. Ez a rendszer a szálláshelyek csillagozásához hasonlítható, és tovább segíti az öt különbözõ jármód: a túrakenu és kajak, a természetjárás, a kerékpározás, a lovaglás, valamint a vitorlázást összehangolását, ezzel hozzájárulva a „Bejárható Magyarország program” komplexitásához.

„A védjegy rendszer tulajdonosa az NGM, az operatív mûködtetésben a szakmai partner a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Az új védjegy 4 különbözõ kategóriát tartalmaz, egy állomáshely az 1-lapátostól egészen a 4-lapátosig terjedõ minõsítést szerezhet hasonlóan a szálláshelyek csillagozásához - mondta dr. Ruszinkó Ádám, a turizmusért felelõs helyettes államtitkár. - A védjegyrendszer hozzájárul a megfelelõ adottságokkal rendelkezõ vízparti megállóhelyek kiemeléséhez, amelyek komplex és minõségi szolgáltatásaikkal kitûnnek a többi szolgáltató közül. A minõsítésbõl befolyó díjakat a rendszer mûködtetésére, illetve marketingcélokra fordítjuk. A védjegy a kajak-kenu sport tömegbázisának megteremtéséhez és a turizmus élénkítéséhez is hozzájárul, amellett ösztönzi a megállóhelyek fejlesztését is, mivel minden szolgáltató érdeke a magasabb besorolás elérése.”


Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a versenysporton és az olimpiai sikereken túl kiemelkedõen fontos a szövetség számára a szabadidõsport, benne a vízi turizmus ügye. Hosszú elõkészítõ munka és egyeztetések eredményeként jött léte a „Lapátos vízi megállóhelyek” védjegy, amely új utakat nyit meg a vízi turizmusban.

„Az új védjeggyel ellátott vízi megállóhelyek a jövõbeli infrastrukturális és egyéb fejlesztési támogatásokra nagyobb eséllyel pályáznak, sõt olyan fejlesztési kiírás is várható, amelyben kizárólag a védjeggyel már rendelkezõ megállóhelyek vehetnek részt. Így a pontszerû turisztikai fejlesztések helyett hálózatos, integrált, koncepció alapú fejlesztések történhetnek a 2014-2020-as uniós források terhére.Ez pedig a sportág számára is plusz elérhetõ forrásokat adhat. Miután a szövetség kezeli a védjeggyel kapcsolatos operatív ügyeket, így az MKKSZ több mint 130 tagszervezete is lehetõséget kaphat arra, hogy szolgáltatásaik fejlesztése mellett a kajak-kenu fenntartható jövõjét is biztosítsák” - mondta dr. Baráth Etele.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke elmondta: az új védjegyrendszerrel az országszerte A védjegy szempontrendszere meghatározza a vízi megállóhelyek szükséges infrastruktúráját - vizesblokkok, sportolási lehetõségek, elérhetõség - és az elvárható turisztikai szolgáltatások választékát. Rámutatott: évente 100 ezernyi vízi turista jelenik meg a Dunán és a Tiszán, miközben a nemzetközi kajak-kenu szövetségben 40 millió regisztrált tag vesz részt szabadidõsportokban. Van lehetõség a magyarországi létszám bõvítésére, minõségi szolgáltatásokkal egész generációkat tud megnyerni a sportág - tette hozzá.


Schmidt Gábor, az MKKSZ fõtitkára arról adott tájékoztatást, hogy a szövetség készen áll a védjegy bevezetésére. A következõ hónapokban az adatfelvételt követõen megkezdõdnek a minõsítések, az érintetteknek tájékoztatólevelet küldenek a csatlakozás lehetõségérõl.

„A védjegy rendszerhez bármely szervezet csatlakozhat, amely már mûködõ vízitúra megállóhelyet üzemeltet, illetve a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, vagy más, vitorlás, evezõs és más sportági szövetségek tagszervezete és megfelel az MKKSZ által kidolgozott minõsítési követelményeknek. A minõsített megállóhelyek számára közös kommunikációs és marketing lehetõségeket biztosítunk. Létrehozunk egy folyamatosan frissülõ, naprakész online adatbázist, amely megbízható információt nyújt a túrázóknak a megállóhelyek által nyújtott lehetõségekrõl, illetve szolgáltatásokról” - mondta Schmidt Gábor.

A védjegyhasználati jogosultságot az elnyert kategóriára 3 évre lehet megszerezni, a használat jogszerûségét évente és szúrópróbaszerûen is ellenõrzi majd a minõsítõ bizottság. A rendszerrel kapcsolatban több promóciós programja is lesz az MKKSZ-nek, ilyen lesz a május elsejei Városligeti vízifesztivál, valamint a Bécs-Pozsony-Budapest vízitúra is. Jelenleg hét állami tulajdonú, a turisztikai szálláshelyek és szolgáltatások minõségét megkülönböztetõ, tanúsító védjegyrendszer mûködik. Közöttük a 2010-ben bevezetett falusi szálláshelyeket - vendégszoba, lakrész, vendégház - megkülönböztetõ napraforgó emblémát 700 minõsített szolgáltató alkalmazza.