2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
ILO: a fejlett gazdaságokban háromszor magasabbak a bérek, mint a fejlõdõkbenForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-12-06 15:19:08
A fejlett gazdaságokban még mindig átlagosan háromszor olyan magasak a bérek, mint a feltörekvõ és fejlõdõ országokban, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a fejlõdõ országok átlagbérei közeledtek a fejlettekéhez - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bérekrõl szóló legújabb globális jelentése.

A pénteken nyilvánosságra hozott kutatás eredményei szerint tavaly 2 százalékos volt a bérnövekedés világszerte, a 2012-ben mért 2,2 százalék után. A válság elõtt 3 százalék körüli növekedést regisztráltak.

A szerény méretû globális bérnövekedés mögött szinte teljes egészében a G20 államok - a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió - feltörekvõ gazdaságai állnak, ahol a bérek 2012-ben 6,7 százalékkal, 2013-ban 5,9 százalékkal emelkedtek. Ázsiában 6, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 5,8 százalékkal nõttek a bérek 2013-ban, de Latin-Amerikában és a Karib térségben ez a növekedési ráta csak 0,8 százalék volt az ILO jelentése szerint, ami mutatja a fejlõdõ országok esetében a régiók közötti hatalmas különbségeket.

A fejlett gazdaságokban az utóbbi két évben a bérnövekedés majdnem nullára esett vissza, egyes országokban csökkentek a bérek - idézi a jelentés Sandra Polaskit, az ILO politikáért felelõs fõigazgató-helyettesét, aki hozzátette: ez rányomta a bélyegét az általános gazdasági teljesítményre, a legtöbb fent említett gazdaságban stagnál a lakossági kereslet, az euróövezetben a defláció egyre nagyobb kockázatát okozva.

A munkaerõ termelékenysége - az alkalmazottanként megtermelt áruk és szolgáltatások értéke - továbbra is gyorsabban emelkedik, mint a bérek a fejlett gazdaságokban. A termelékenység és a bérek közötti növekvõ szakadék azt jelenti, hogy a hazai össztermék (GDP) egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz és egyre nagyobb részét kapják a tõketulajdonosok - olvasható a jelentésben.

A bérek a fejlett és a feltörekvõ országokban is a háztartási jövedelem jelentõs részét, 70-80 százalékát teszik ki, különösen a közepes jövedelmû háztartások esetében. A felsõ és alsó 10 százalék nagyobb mértékben támaszkodik egyéb jövedelemforrásokra.

A feltörekvõ és fejlõdõ gazdaságokban, ahol gyakoribb az önfoglalkoztatás, általában alacsonyabb mértékben járulnak hozzá a bérek a háztartási bevételhez. Ez az arány Mexikóban, Oroszországban, Argentínában nagyjából 50-60 százalék, Peruban 40, Vietnamban pedig 30 százalék.

Egyes országokban, mint Brazília, Argentína és Oroszország a bérek, valamint a foglalkoztatási szint emelkedésének köszönhetõen csökkentek az egyenlõtlenségek.

Sandra Polaski elmondta: míg az újraelosztási mechanizmusok - ideértve az adókat és a szociális védelmi politikákat - szintén a megoldás részét képezik, nem lehet teljes mértékben ezekre alapozni az egyenlõtlenség kérdésének megoldását. Az átfogó stratégiának ki kell terjednie a minimálbér-politikára, a kollektív tárgyalások megerõsítésére, a kiszolgáltatott csoportokkal szembeni diszkrimináció eltörlésére, valamint a progresszív adózást megalapozó politikákra és a megfelelõ szociális védelmi rendszerekre - jegyezte meg az ILO politikáért felelõs fõigazgató-helyettese a jelentés szerint.

Hozzátette: emellett szükség van a reálgazdaságban a vállalatok, fõként a kis- és középvállalkozások nagyobb mértékû támogatására, ami lehetõvé teszi a növekedésüket és új munkahelyek teremtését. Számos ország tehetne többet azért, hogy a hiteleket elérhetõvé tegyék a számukra, és elõmozdítsák az új üzleti vállalkozások létrehozását - mondta Sandra Polaski.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!