Az Országgyûlés 147 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elõterjesztését.

A kormány indoklása szerint a jogszabály megújítására azért volt szükség, hogy a törvényben is megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok. A korszerûsítés magában foglalja a hazai jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokat, egyúttal átülteti az európai uniós irányelvet is a hazai jogrendbe. Utóbbi újításai két alapelvre épülnek: a mennyiségi mutatók helyett a gazdasági kockázatok figyelembe vétele, illetve a piaci alapú értékelés alkalmazása.

A biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen elõadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan. Az azonnal el nem intézhetõ szóbeli panaszról jegyzõkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak - rendelkezik a törvény.

Az életbiztosításokat a megkötéstõl számított 30 napon belül - indoklás nélkül - felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejû életbiztosítást.
Egy életbiztosítás megkötése elõtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha õ köti a szerzõdést.

A parlamenti tárgyalás alatti módosítással változott a többes ügynökök - akik több biztosító termékeit is közvetítik - felelõssége. Eredetileg értük a termékgazda biztosítónak kellett volna helytállnia, de a végsõ megoldás a többes ügynök saját jogú felelõsségvállalása lett. Így az általa okozott károk megtérítésére felelõsségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy káreseményenként 1 millió 251 ezer euróért álljon helyt a biztosító, de - több kár esetén is - legfeljebb 1 millió 876 ezer euróért kell a felelõsségbiztosítás alapján helytállnia a felelõsségbiztosítónak.
Ha a biztosító az eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tõkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthetõ tõke-, illetve hozamgarantáltnak. Így például ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.

A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a késõbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra bevezetett papírokra.

A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenõrzési jognak, illetve a kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) így nevezi a régi Ptk. szerinti nem vagyoni kárt.

A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a tervezet, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át.