A pénztárak vezetõit hétfõn hallgatta meg az Országgyûlés költségvetési bizottsága. A testület nem volt határozatképes, az ülésen egyetlen kormánypárti képviselõ sem jelent meg, így azt nem tudták megtartani. A magánnyugdíjpénztárak vezetõit informális konzultáción hallgatta meg a három jelen lévõ képviselõ, Burány Sándor (MSZP), Hegedûs Lorántné (Jobbik), valamint Szakács László (MSZP).

Burány Sándor (MSZP), a bizottság elnöke ezt követõen az MTI-nek elmondta: több mint 60 ezer ember, fejenként átlagosan 3-4 millió forintos megtakarításáról, összesen pedig több mint 200 milliárd forintról van szó, amelyet nem szabad, hogy elvegyen az állam.  A képviselõ szerint a magánnyugdí-jpénztári vezetõk javaslatai alapján lenne lehetõség arra, hogy az emberek megtarthassák megtakarításukat.

A költségvetést megalapozó egyik törvénymódosítás szerint a magánnyugdíjpénztárak mûködésére a jövõben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, és a jövõben a mûködõképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat. (Megszûnne ugyanis az a szervezet, amelynél egy fél éven belül két egymást követõ hónapban is 70 százalék alá csökken a fizetõk aránya.)

Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke kiemelte, hogy pénztáruk tömöríti a magánnyugdíj-pénztári tagok kétharmadát. Úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magánnyugdíj-pénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával, és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni, a parlament elõtt fekvõ javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem.  Az igazgatótanács elnöke szerint nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíj-pénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a mûködési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezetõ igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezetõ igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit.

Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezetõ igazgatója jelezte: 4400 tagjuk van, a pénztár az elõzõ években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között 3 évig tud még mûködni. A törvényjavaslattal kapcsolatban úgy vélte, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak mûködési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Õ is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon mûködni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás - és ott a magánnyugdíj-pénztári számlák elkülönítése - jelenthetne megoldást.

Burány Sándor azon kérdésére, hogy milyen módosítások segítenék a tagok vagyonának megõrzését és a hosszú távú mûködést, ha nem olvadhatnak bele az önkéntes pénztárakba, Váradi Péter elmondta: el kellene törölni, mert értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatják mûködésre a pénztárak. Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebbõl a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülõ költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek 25 forint a díja csoportos beszedési megbízási esetén, éppen az a 2,5 százalék, amit mûködésre fordíthatnának. Az igazgatótanács elnöke szerint a 70 százalékos korlát nem veszi figyelembe a pénztárak nagyságát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztáraknak jelentõs költség - a mûködési költségei 15-25 százalékát teszi - ki a felügyelet díja.

Kutiné Csurgai Ágota kiemelte, hogy az önkéntes pénztári befizetésekhez hasonlóan a magánnyugdíj-pénztáriak után is be kellene vezetni az adójóváírást, emellett a cafeteria-elemek közé is be lehetne emelni a befizetéseket. Lehoczky László úgy vélte, hogy a meglévõ kereteken belül sok olyan elem kiiktatható lenne, ami alapvetõen a nagy szervezetekhez lett kialakítva. Példaként említette, hogy az igazgatótanács kevesebb taggal is mûködhetne, illetve, hogy a közgyûléseket elektronikusan is meghirdethetnék; ezek mind csökkentenék a mûködési költségeket.

Burány Sándor sikeresnek a minõsítette a konzultációt, és úgy vélte, valóban megoldást jelenthetne, ha a tagok átvihetnék megtakarításukat az önkéntes pénztárakba. Így tényegesen azt a célt szolgálnák a megtakarítások, amire eredetileg szánták azokat, vagyis a majdani nyugdíjat biztosítaná. Örülnék, ha ezt a kormány is észrevenné - fogalmazott a képviselõ.