Sem a kötelezõ drogtesztet elvégzõ szakembergárdát, sem pedig a szûrõn megbukó kábítószerrel élõk ellátásáról gondoskodó intézményrendszert nem látják a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Egyöntetûen állították – s errõl már korábban lapunk is beszámolt –, hogy a fiatalok egyre korábban szerzik az elsõ tapasztalataikat a tudatmódosító szerekrõl, s hogy mára a dizájnerdrogok lekörözték népszerûségben az olyan klasszikusnak számító anyagokat, mint a marihuána, a kokain, a speed, vagy a heroin.

A debreceni Drogambulancia munkatársa, Simonné Kiss Mónika azt mondta, hogy az olcsóbb, néhány ezer forintért is beszerezhetõ tesztek csak utóbbiakat képesek kimutatni, az eredményük pedig nem minden esetben megbízható. A szociális munkás arra hívta fel a figyelmet, hogy a készítõk olyan szerekbõl állítják össze a készítményeket, amelyek nem szerepelnek az úgynevezett „C listán”, ez a jegyzék tartalmazza azokat a tiltott vegyületeket, amelyek a dizájnerdrogok alapanyagául is szolgálnak. A gyógyszeripar sem képes követni a fejlõdést, ezért – mint mondta – a vizeletmintán alapuló, napjainkban használt tesztek a leggyakrabban használt szerek kimutatására alkalmatlanok. Ezzel párhuzamosan az is elmondható, hogy a cannabist leszámítva a drogok többsége 24–48 óra alatt lebomlik.

A dizájnerdrogok gyors kiürülése elõnyös mind a terjesztõk, mind a fogyasztók számára, a jogi következmények elkerülése miatt. Mivel viszonylag könnyen, akár az internet segítségével is beszerezhetõk ezek a szerek, egyre szélesebb kört érnek el.
Sok a nyitott kérdés

Egy közelmúltban, közel 1200 debreceni középiskolás megkérdezésével készített felmérés azt mutatta ki, hogy minden negyedik diák találkozott már alkohollal, kábítószerrel vagy legális és illegális droggal az élete során – ismertette a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum szakmai elnöke. Berényi András az iskolai drogteszt ötlete kapcsán néhány tisztázatlan kérdésre hívta fel a figyelmet.

– Ha a teszteknek jogi következményei is lesznek, fontos, hogy az eredmény hiteles-e, s kik azok, akik a vizsgálatot végzik. Egyelõre nem tudni az sem, hogy ki állja majd a tesztek elvégzésének költségeit – magyarázta. Ugyanilyen fontos – jegyezte meg –, hogy mit értenek majd a jogalkotók a kötelezettségen, hiszen a tüdõszûrés is kötelezõ, mégsem mennek el sokan a vizsgálatra.

Hozzátette, elgondolkodtató, hogy a drogfogyasztással kapcsolatos napvilágra kerülõ adatok nem érik el az érdeklõdés szintjét, ugyanakkor egy ötlet szintjén létezõ felvetés rögtön a közbeszéd részévé vált. Mint fogalmazott, az elképzelés kétélû, de nem lehet elhallgatni, hogy ma 10-bõl csak három ember kerül ellátó intézménnyel kapcsolatba, azaz, ha bevezetik a kötelezõ tesztelést, akkor mindenképpen bõvíteni kell az egészségügyi és szociális intézményrendszert is.

Ne rajtaütésszerû legyen

A szándékot támogathatónak és nemesnek véli, de a kötelezõ drogtesztet nem tartja jó megoldásnak az egyik debreceni középiskola név nélkül nyilatkozó vezetõje. – Fõként azért, mert az olyan kezdeményezések, mint a kötelezõ drogteszt ötlete mögött egy külsõ, erõszakos kontrollt sejt a társadalom. A rajtaütésszerû vizsgálatot károsnak tartom, komoly pánikot okozna, országos felháborodáshoz vezetne.

Nem tudom, az iskolában hogyan lehetne kivitelezni, fõleg, hogy az eredményekrõl – a sajtóban megjelent információk szerint – a pedagógusok nem tudhatnak. Talán az tûnne a legkevésbé rossz megoldásnak, ha a gyermekorvos végezné el a tesztet, kiskorú esetében a szülõ jelenlétében. A teszt elvégzésének helye viszont csak egy a felvetõdõ kérdések közül, hiszen azt sem tudni, hogy milyen jogi következményei volnának egy esetlegesen pozitív eredménynek – magyarázta, s hozzátette, nem ismert azt sem, miért pont a politikusokra és az újságírókra terjesztenék ki a kötelezõ tesztet.
Nem járult hozzá

Kíváncsiak lettünk volna a rendõrség bûnmegelõzési osztályvezetõjének oktatási intézményekben szerzett tapasztalataira is, nyilatkozatához azonban a megyei rendõr-fõkapitányság kommunikációs szerve nem járult hozzá.