A tárcavezetõ szólt arról, hogy a 3 éves kort betöltõk kötelezõ óvodáztatása nemcsak oktatási, pedagógiai segítséget jelent a hátrányos helyzetû családoknak, hanem az étkeztetés biztosítását is. Ha csak egy éhezõ gyermek van Magyarországon, az is sok - jelentette ki, ízléstelennek nevezve az ezzel kapcsolatos "számháborút". Mindannyiunk célja, hogy minél kevesebben legyenek és ha lehet, teljes mértékben felszámoljuk azt, hogy vannak, akik nem jutnak minden nap meleg ételhez - fogalmazott.

Azt is bejelentette: 2016. január 1-jétõl ingyenes étkeztetésben részesülnek azok a bölcsõdés és óvodás gyerekek, akik családjában az egy fõre esõ nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 130 százalékát. Ez egy széles kategória, amely a szegénységgel fenyegetettek 100 százalékát lefedi - emelte ki Balog Zoltán, jelezve: esetükben az állam vállalja át a költségeket.

Az idei nettó minimálbérrel - 66 ezer 483 forinttal - számolva ez azt jelenti, hogy azon gyerekek étkezhetnek ingyen, akiknél az egy fõre esõ összeg 86 ezer 428 forint alatt van. Ez érvényes például egy keresõ felnõttbõl és egy gyermekbõl álló családra, ha a felnõtt nettó jövedelme 172 ezer 856 forint alatt van, míg egy két keresõ felnõttbõl és két gyermekbõl álló családban a nettó összjövedelemnek 345 ezer 712 forint alatt kell lennie a támogatáshoz - ismertetett példákat Balog Zoltán.

Kérdésre elmondta: a jövedelem önbevallásos lesz és legalább a gyermekek kétharmadára kiterjed az ingyenesség. Azon rétegeket pedig biztosan érinti, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak vagy alacsony jövedelmûek - tette hozzá.

A tárcavezetõ szavai szerint jelenleg is komoly tömegek részesülnek ingyenes vagy támogatott étkeztetésben, a bölcsõdések esetében 26 százalék, az óvodásoknál 46 százalék, míg az általános iskolások körében 58 százalék ez az arány. Kiemelte azt is, hogy a feladatra fordítható összeg 2015-ben 60 milliárd forintra nõ. A költségkeretet 2010 és 2014 között 29 milliárdról 50 milliárd fölé emelték, emellett a nyári étkeztetés keretét is jelentõsen növelték.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a menzák kínálatának egészségesebbé és vitamindúsabbá tétele érdekében megnövelik az alma arányát a heti étrendben.

További, a szegény családokat segítõ intézkedések közé sorolta, hogy január 1. óta a családi adókedvezményt igénybe lehet venni az egészségügyi járulék és a nyugdíjjárulék terhére is, ami azt jelenti, hogy ma már nem lehet olyan család Magyarországon, amely ne részesülne gyermekek után járó adókedvezményben, ami 10 ezer forintos növekedést jelent havonta.

Balog Zoltánt kérdezték az élettársi kapcsolatban élõk otthonteremtési támogatásának feltételeirõl is, amire azt válaszolta, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznak majd rájuk, mint a házasságban élõkre. Megjegyezte azt is: további könnyítések lesznek a jövõben a családi adókedvezmény igénybe vételére a mozaik családoknál, vagyis ahol a gyermekek nem ugyanabból a házasságból születtek.