Aláírta kedden az MVM Paks II. Atomerõmû Fejlesztõ Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt a Pakson létesítendõ két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményû atomerõmûvi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást - közölte a Miniszterelnökség. A szerzõdések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fûtõelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. A közlemény szerint ezzel egy kedvezõ, a projekt rendelkezésére álló finanszírozási kereten belüli szerzõdést kötött a magyar állam.

Kormánybiztos: rendkívüli jelentõségû szerzõdéseket írtak alá

Rendkívüli jelentõségû szerzõdéseket írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követõen kedden reggel a paksi erõmû bõvítésérõl - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerõmû teljesítményének fenntartásáért felelõs kormánybiztos a keddi budapesti kormányszóvivõi tájékoztatón. Ismertetése szerint három szerzõdésrõl van szó, az elsõ úgynevezett EPC-szerzõdés az erõmû tervezésének részleteit tisztázza, a következõ 12 év feladatait rögzíti. A második üzemeltetési-karbantartási szerzõdés, a harmadik üzemanyag szerzõdés. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erõmû magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér.

A finanszírozáshoz 10 milliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része 2,5 milliárd euró. A kormánybiztos kifejtette, hogy a 12,5 milliárd eurós összeg kellõ tartalékot tartalmaz, így abból valóban felépülhet a két új blokk. Arra a kérdésre pedig, hogy nem jár-e úgy az atomerõmû építése, mint a Déli Áramlat gázvezeték - vagyis hogy eláll tõle az orosz fél - a kormánybiztos azt válaszolta, hogy többször rákérdeztek és a szükséges összeg rendelkezésre áll. Ezen túlmenõen is számos biztosítékot építettek be a szerzõdésbe.

A kettõ, egyenként 1200 megawatt teljesítményû blokk 3. generációs nyomott vizes reaktorokat tartalmaz. Jelenleg a világon épülõ atomerõmûvek 80 százaléka ilyen és ez a technológia határozza meg az atomenergetikát 60-80 évre - ismertette a technikai részleteket Aszódi Attila. A most aláírt megállapodások alapján januártól elkezdõdhet az orosz tervek magyar adaptációja. Az építés 2018-ban indulhat, majd az elsõ blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel késõbb indulhat. Az elsõ fûtõanyag töltet költsége része a beruházásnak. A szerzõdések szerint a reaktor-szigetet az orosz fél készíti, de a beruházás értékének 40 százalékát külsõ cégek végzik. Ezek részvételére az uniós közbeszerzési szabályokat alkalmazzák.

Arra a kérdésre, hogy a finanszírozási konstrukció nem minõsül-e tiltott állami támogatásnak, Aszódi Attila nemmel válaszolt. Mint az EU-ban minden hasonló méretû beruházást ezt is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Hivatalos válasz azonban onnan még nem érkezett - tette hozzá a kormánybiztos. A fizetési megállapodást pedig még annak megkötése elõtt bemutatta Magyarország a bizottságnak. Az üzemanyag ellátásról pedig - szintén kötelezõ uniós elõírás miatt - az Európai Ellátási Ügynökséggel egyeztettek - tette hozzá.