2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Nemzeti emlékhely lehet az egri várForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-12-23 15:28:39
Nemzeti emlékhelynek minõsíthetik az egri várat, amennyiben az Országgyûlés kedden elfogadja az errõl szóló javaslatot - jelentette be Nyitrai Zsolt országgyûlési képviselõ a témában hétfõn tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Habis László, Eger polgármestere elmondta: az egri vár szívünkben-lelkünkben eddig is egyfajta nemzeti emlékhely volt. Ha holnap a nagy jelentõségû döntést meghozza az Országgyûlés, akkor ez immár törvényben is foglaltatik.

Hozzátette: a várban idén és jövõre is jelentõs munkálatok folynak, megújul és új kiállításokkal gazdagodik többek között a kazamatarendszer, valamint a Szép-bástya, emellett a végéhez közeledik a történelmi belváros rehabilitációja is. Kiemelte: arra törekszenek, hogy a jó gazda gondosságával kezeljék a mûemlékeket, büszkék az egri várra és szívükön viselik a fejlesztését. Emlékeztetett arra, hogy a várban található Dobó István Múzeum az egyik leglátogatottabb vidéki múzeum.

Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelõs helyettes államtitkár kiemelte: a kulturális örökség védelmérõl szóló törvénymódosítás a kormány szemléletváltását tükrözi az örökségvédelem terén, amely a gazdasági szereplõk, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeinek összehangolására törekszik.

A cél, hogy azok a gazdasági érdekek - amelyek a fõként nagyberuházások kapcsán megnyilvánulnak - ne szembenállók, hanem összeegyeztethetõk legyenek az örökségvédelemmel és a régészeti feltárással. A módosítás ezért kiemelten foglalkozik a nagyberuházásokat megelõzõ régészeti feltárások szabályaival, a mûemléki értékek differenciált védelmével és a nemzeti emlékhelyekkel. Célja az eljárások könnyítése és gyorsítása érdekében a jelenleginél egyszerûbb, ügyfélbarát szabályozás megteremtése. A javaslatban a hatósági ár bevezetésére vonatkozó javaslat is szerepel, amellyel elkerülhetõ, hogy eltérõ és ellenõrizhetetlen árakon végezzenek a jövõben régészeti szolgáltatásokat.

A törvénymódosítás másik fontos eleme a mûemlékvédelem szabályozásának módosítása, a mûemlékké nyilvánítás menetének átalakítása, ami új szemléletet honosíthat meg ezen a területen a tulajdonosok érdekeltségének megerõsítése mellett. Azt szeretnék, ha a mûemlékvédelem, a mûemlékek megóvásának társadalmi célja és érdeke ne legyen ellentétes a tulajdonosok és a gazdaság érdekeivel, ezért a védetté nyilvánítás kétlépcsõssé válna a jövõben - tette hozzá.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!