Az ESA az elmúlt csaknem két évtized alatt számos sikert ért el, mi több, az Ariane 5 rakétákkal kellemes szeletet hasított ki a hordozórakéták piacából. A többnyire amerikai magáncégek, így például a SpaceX felemelkedésével azonban fokozatosan veszítettünk versenyképességünkbõl, ezt pedig az illetékesek most egy olcsóbb változat kifejlesztésével ellensúlyoznák.

Az Európai Ûrügynökség tagjai, pontosabban a tagállamok illetékes miniszterei, Luxemburgban kerítettek sort újabb találkozójukra, itt pedig három fontos kérdésben is megállapodtak. Eldõlt például, hogy a rakéták területén két irányban folytatják az eddigi munkát, itt egyrészt megindul az Ariane 6 kifejlesztése, amely moduláris felépítéssel és két eltérõ változatban áll majd rendelkezésünkre, de nem mondanak le az olasz Vega rakétáról sem, amely megkapja saját frissítését. A két projektre összesen 4 milliárd eurót szánnak, bár a hangsúly egyértelmûen az Ariane 6 rakétán lesz, amely a remények szerint 130 millió euróról 70-90 millióra csökkenti majd a fellövések átlagos költségét. Egyik változata (az A62) közepes méretû kormányzati és tudományos célra szánt eszközöket, másik verziója (az A64) pedig nagyobb telekommunikációs mûholdakat állít majd geostacionáris pályára.

A költségek legnagyobb részét a franciák állják majd, de ehhez szükségük lesz Németország anyagi és egyéb támogatására, amirõl sikerült megegyezniük. Ezzel egy idõben 800 millió eurót költenek majd az ISS-hez kapcsolódó programokra, amelyek így 2017-ig biztosan folytatódni fognak (ez mindössze 20 millió euróval marad el az eredetileg kívánt összegtõl), mi több, az olasz és brit fél ígéretet tett arra, hogy megerõsítik kiállásukat ezen projektek mellett. Õk korábban a harmadik fontos témaként felmerülõ, 2018-ban útnak indítandó, az életre utaló jeleket kutatni hivatott ExoMars jármû ötletét támogatták nagyobb meggyõzõdéssel, itt most szintén növelték saját részüket, bár ez utóbbi 200 millió helyett csak 140 millió eurót kapott a miniszterektõl - ez az összeg azonban egyelõre elegendõ lesz a folytatáshoz és jövõre megindulhat a fontosabb iparági szerzõdések megkötése.

Az óceánokat figyelõ Sentinel-6 mûhold tervét szintén jóváhagyták a találkozón, míg az AnySat révén kialakulhat a kisebb, telekommunikációs célokra szánt, könnyen átalakítható eszközök koncepciója. Hazánk egyébként várhatóan 2015-ben válik a szervezet teljes jogú tagjává, amit a magyar illetékesek fontos elõrelépésnek tartanak.