Hogy ki járt jól a minimálbér és a garantált bérminimum év elején bevezetett 3,4 százalékos emelkedésével? A munkáltatók és a munkavállalók is úgy gondolják, az állam. De lássuk számokban: januártól 105 ezer forint lett a bruttó minimálbér, a garantált bérminimum összege – ugyancsak bruttóban – 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék.
Az állam bevétele nõ

„Már szinte tendencia, hogy a béremeléssel nem a dolgozók bevétele, hanem az állam bevétele nõ” – mondta az Észak-Magyarországnak Szalári István, a Kereskedõk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) megyei elnöke. A dolgozó bruttó bére 3500 forinttal nõtt, a munkaadói járulékok is ezer forinttal emelkedtek, megnövelve a vállalkozók költségeit – tette hozzá.

Kérdésünkre, hogy a munkaadók bírják-e ezeket a terheket, az elnök elmondta, itt nem csupán errõl a pár ezer forintos plusz költségrõl van szó, hanem sok más, súlyos teherrõl, amit a vállalkozónak fizetni kell. Példaként említette a pénztárgép utáni kiadást, vagy az útdíj emelkedését.

Szalári István úgy véli, a munkaadók a dolgozók bérét szívesen emelték volna, hiszen az a fizetõképes keresletben is növekedést eredményezhetne, de az adóterhek növelésének sajnos nem ez a hatása.

„A béremelési javaslat az volt, hogy a minimálbér nettó értéke közelítsen a létminimum összegéhez, ez azonban nem valósult meg” – ezt már Rohonka Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megyei vezetõje mondta. Hozzátéve: minden béremelésnek örülnek, de a mostani igazából a 2015-ös költségvetés bevételi oldalát erõsíti.
Mennyi az annyi?

Hogy ez mennyire így van, arra példaként mondta: 2010-ben 73 500 forint volt a bruttó minimálbér, a nettó pedig 60 236 forint. Ugyanez az idén bruttó 105 ezer forint, nettóban 68 775 forint. „Azaz míg a bruttó érték öt év alatt 31 500 forinttal nõtt, addig a nettó csupán 8539 forinttal” – magyarázta.

Egy vállalkozó szerint a minimálbér és ezzel együtt a járulékok növekedése nem ösztönzi majd a cégeket a bõvítésre.

„A dolgozóktól nem sajnáljuk a pénzt, hiszen az csak ösztönzi a munkájukat, de az emelésbõl most leginkább az állam jár jól” – fogalmazott. Hozzátette: a járulékok részérõl kellene újragondolni a bérkiáramlást, megoldani, hogy a dolgozónál maradjon több pénz, õ járjon jobban. Arra, hogy a mosatni emelés után kapott plusz 2000 forint mit jelent a munkavállalónak, a cégvezetõ elmondta, azon a bérszínvonalon ez az összeg is számít.

Viszonylag kismértékû emelésben sikerült a szakszervezeteknek megegyezniük a minisztériummal – vélekedett Iglai Szabolcs, a Gála Zrt. tanácsadója. „Ez azt jelenti, ha az eddigi idõszakot túlélték a cégek, akkor ennek az emelésnek a kifizetése sem okozhat gondot számukra” – fogalmazott.

ÉM-NSZRMinimál és garantált
2015 január 1 -tõl minimálbér havonta: 105.000 Ft

Hetibér esetén: 24.160 Ft
Napibér esetén: 4.830 Ft
Órabér esetén: 604 Ft

A garantált bérminimum összege 2015 január 1 -tõl: 122.000 Ft
Hetibér esetén: 28.080 Ft
Napibér esetén: 5.620 Ft
Órabér esetén: 702 Ft