A Kelet-Magyarország olvasói, tudomást szerezvén arról, hogy 2015 szeptemberétõl csak az új, uniós elõírásoknak megfelelõen magas energiahatékonyságú gázkazánok lesznek kaphatóak, további részletekre voltak kíváncsiak.

Elsõ sorban az után érdeklõdtek a családiház-tulajdonosok, hogy mit tegyenek majd, ha a meglévõ, radiátoros fûtési rendszerük gázkazánját idõvel le kell cserélniük, de akkor már csak a hatékonyabb kondenzációs kazán lesz kapható, ami viszont aligha illeszthetõ a 20–25 évvel ezelõtt kiépített, vastag vascsöves, nagy vízterû szisztémához.

„Akkor egy szimpla(?!) kazáncsere miatt, sokszorta nagyobb költséggel és felfordulástól kísérve át kell alakítani az egész fûtési rendszert?!” – méltatlankodott az egyik. Mások azt kérdezték, hogy netán a szeptemberi határidõig vegyenek-e meg vésztartaléknak egy még kapható kevésbé korszerû kazánt, vagy aztán ez is kidobott pénz lesz, mert a hatóság majd be sem engedi kötni?

Olvasóink kérdéseit továbbítottuk a hírvivõ szerepét felvállaló Magyar Energiahatékonysági Intézethez (MEI), amelynek programigazgatója, Szalai Gabriella a közelgõ elõírásokkal kezdte:

– Az idén szeptember 26.-a után csak korlátozottan hozhatók forgalomba az Európai Unió tagállamaiban azon helyiségfûtõ-, és kombinált fûtõberendezések, melyek nem érik el a rendelet szerinti szezonális hatásfokot és hangteljesítmény-szintet. Az EU rendeletek külön hazai átvétel nélkül, közvetlenül hatályosak, a szabályok betartatásáról a magyar Kormánynak kell gondoskodnia.

A rendelet tehát korlátozza azoknak a gázkészülékeknek a gyártását és forgalomba hozatalát, amelyeknek a szezonális hatásfoka, azaz a teljes fûtési idõszakra vetített valós üzemállapota nem éri el a 86%-ot – azaz „B” energetikai osztályt – és amelyek névleges hõteljesítménye 400kW alatt van. Ezeket a követelményeket gyakorlatilag csak a kondenzációs kazánok képesek teljesíteni.
Fontos az energiahatékonyság

A jogalkotó szándéka tehát a rendeletek bevezetésével egyértelmûen energiatakarékosabb, kevesebb káros anyagot kibocsátó berendezések elterjesztése az Európai Unió tagállamaiban. Egy kondenzációs berendezés ugyanis a hagyományos készülékeknél 25–35%-kal kevesebb energiát használ, és károsanyag-kibocsátása is a töredéke annak.

A konkrét kérdésekkel kapcsolatban szakemberekhez irányít a MEI programigazgatója, ugyanis egyszerû gázkészülék csere esetén is szükség van fényképes igazolvánnyal rendelkezõ gázszerelõ szakemberre, aki bejelenti a beszerelt készüléket a gázmûveknél.

– A hazai gázkészülékek átlagéletkora 18–20 év. Valószínûsíthetõ, hogy ilyen életkorú rendszerek esetében új készülék üzembe helyezése nem is valósítható meg egyszerû készülékcserével. Függetlenül a készülék fajtájától egy összetettebb folyamatról kell beszélnünk: például elengedhetetlen gázterv készítése és a teljes rendszer felülvizsgálata.

Kérjék ki szakemberek véleményét, hiszen sok esetben a hazai fûtési rendszerek túlméretezettek, azaz jóval többet lehet megspórolni a gázszámlával, ha nem egyszerûen készüléket cserélnek a fogyasztók, hanem illesztik azt a fûtésrendszerhez.

A Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének véleménye, hogy bár a kezdeti beruházási költség a fûtési rendszerek felújításánál magas, de a megtérülési idõ a legalacsonyabb (3–8 év) az energiahatékonysági beruházások közül.

Ráskó Ferenc, a nyíregyházi Energocoop Kft. ügyvezetõje megerõsíti a várható szigorítás tényét, ugyanakkor az ésszerûségre hívja fel a figyelmet: – Azon túl, hogy a regisztrált gázszerelõnek kötelezõ bejelenteni a készülékcserét, az új, kondenzációs kazán jó hatásfoka is alaposan leromlik egy régi, nagy vízterû fûtési rendszerbe illesztve. Arról nem is beszélve, hogy a régi rendszerek tele vannak lerakódásokkal, amelyek bekerülve az újonnan beépített korszerû kazánba, tönkre teszik azt!