A magyar bankrendszerben jelentõs átrendezõdés folyik, az elmúlt idõszakban több tulajdonosi átrendezõdés kezdõdött és hat, kisebb jelentõségû kivonulás ment végbe, a "piaci torta" pedig, amelyen a bankoknak osztozkodniuk kell jelentõsen zsugorodott - mondta.

Patai Mihály felidézte, hogy a bankrendszer bevételei jelentõsen estek, ugyanakkor az állandó költségek lényegesen megugrottak, alapvetõen a kormány intézkedései, a bankadó, a tranzakciós illeték miatt. Ebbõl következõen néhány bank számára egyszerûen nincs hely a hazai piacon. Csak azok a bankok tudnak a jövõben életképesen mûködni, amelyek az üzleti modelljüket hozzá tudják igazítani az új piaci elvárásokhoz és a tulajdonosi stratégiához - húzta alá.

2015 legfontosabb kihívásának nevezte a magyar bankrendszer számára az elszámolási, a forintosítási és a fair bank törvénybõl adódó feladatokat. Ehhez csatlakozik a lakossági hitelezés új feltételrendszere, amelyeket a jegybank már korábban meghirdetett. A három törvénybõl fakadó feladatok nagyon komoly operációs kihívást jelentenek a bankok számára, azonban a projektekkel minden bank jól halad, így tartani tudja majd az elõírt határidõket.

Az elszámolás részleteirõl és teendõirõl minden ügyfél személyre szóló levelet fog kapni, a bankok pedig több csatornán keresztül tájékoztatják az ügyfeleket az általános információkról, így a website-jukon, a fiókokban is - sorolta. Patai Mihály szerint nem valósak azok az utóbbi napokban elterjedt hírek, hogy ezek a banki feladatok nagymértékben megterhelik a pénzintézetek netbankjait. Az elszámolási feladat valóban nagy terhet jelent az érintett bankok számára, amelyek jelentõs erõforrásokkal dolgoznak a törvény által elõírt folyamaton, ugyanakkor mivel a fejlesztés jelenleg teszt rendszereken fut, így a napi folyamatokat, a netbanki rendelkezésre állást nem érintheti.

Az elszámolási, a forintosítási és a fair banki törvénybõl eredõ feladatok megoldása után a magyar bankrendszer végre újra tudja kezdeni a normális banki üzletmenetet a lakossági hitelezésben, és ez a legfontosabb - hangsúlyozta.

Kifejtette: a jövõben a lakossági területen a fiókhálózat bõvítése már nem elsõdleges, egyetlen út, a fiatalabb nemzedék már digitális nemzedék, az internetes kultúrát igényli. A vállalati hitelezésben pedig, amikor a forint alapkamata közelít az eurókamatokhoz, új lehetõségek nyílnak meg a forinthitelezésre. A korábbi eszköz-forrás gazdálkodás gyakorlatát jelentõsen meg kell változtatni - mutatott rá az elnök.

A bankok szakmai érdeke is a felelõs banki hitelezés - emelte ki. Rövid távon az MNB-nek a törlesztõrészletekre vonatkozó adósságfék szabályai visszavethetik a lakossági hitelezést, hosszabb távon viszont hasznosak lehetnek, mert a gazdaság tisztulását, és a banki minõségi portfóliók felépülését eredményezik.

Patai Mihály a jegybank elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva elmondta: kétségtelenül volt az országban egy költségvetési trendforduló, amelynek hatására látható lépések történtek az államháztartási stabilizáció irányába, ugyanakkor a költségvetés átalakításának útján megállás nélkül kell végigmenni. Egyetértett azzal is, hogy lezajlott egy monetáris fordulat is. Ennek két fõ elemét támogatja Patai Mihály: a "türelmesen végig menedzselt" alapkamatcsökkentést, és a növekedési hitelprogramot (nhp), amelyet a japán és a brit jegybank mintájára hajtott végre az MNB. A bankszövetség elnöke azzal azonban nem értett egyet, hogy gazdaságpolitikai fordulat is végig ment volna. A gazdaság növekedésében nem látszik a fenntarthatóság, a hitelminõsítõk ezért is várnak az ország felminõsítésével - mondta. A növekedés motorjai ugyanis az uniós források és az MNB növekedési hitelprogramja, nem pedig a vállalatok beruházásai, teljesítményük növekedése - fejtette ki. A gazdasági szakértõk emellett nem tartják megalapozottnak a szektorális adók tartós fenntartását is, mert ezek eredetileg "krízisadók" voltak és fennmaradásukig torzítják az egészséges piaci mechanizmusokat - mutatott rá Patai Mihály. Ezért is tekinti elõremutató fejleménynek , hogy kormányzati szinten napirendre került a bankadó fokozatos kivezetése, s azt is megalapozottnak látja, hogy a folyamat a gazdaságélénkítéshez kötõdjön, amely mindkét fél számára kiemelten fontos.

Kiemelte: most az az igazi kihívás, hogy a monetáris politikában sikeres kamatcsökkentés és nhp eredményei tartósan, stabilan fennmaradjanak.

Patai Mihály elmondta: a vállalati hitelezés egyelõre stagnál, de a 2015-ös évvel kapcsolatban már bizakodó. Leszögezte, nem kínálati, hanem keresleti probléma van ezen a téren Magyarországon. Az eurózónában az utóbbi hat évben csökkenõ tendenciát mutat a vállalati hitelek volumene, ezt a válságra lehet visszavezetni Emellett a gazdasági válság egyik érzékelhetõ következménye, hogy a vállalatok a beruházásaikat nagyobb részben vagy teljes egészében önerõbõl valósítják meg. A kis- és közepes vállalkozásoknál is "rejtõzködik" a hitelkereslet, aminek részben az is az oka, hogy Magyarországon a becslések szerint 25-30 százalékot tesz ki a fekete- és szürkegazdaság aránya. A nem dokumentált üzleti tevékenységhez a források elõteremtése nem jelenik meg hitelkeresletként a magyar bankrendszerben.

Patai Mihály végezetül kiemelte: a lakossági hitelezésben egy szakasz befejezõdik, a devizahitelek kivezetése megadja a lehetõséget, hogy új alapon éledjen újra a lakossági hitelezés.