Miközben a városlakó ember elégedetten dörzsölheti a tenyerét a késõ õsziesen enyhe idõjárás miatt (például a megfizethetõ fûtésszámla láttán), a gazdák nem feltétlenül örülnek annak, hogy idén eddig gyakorlatilag elmaradt a tél. Legyen bár az illetõ egyéni gazdálkodó, vagy nagyüzemi vezetõ, valamennyien arra várnak, hogy a mínuszok megritkítsák a kórokozókat és a kártevõket a birtokaikon. De nem ez az egyetlen elõnye annak, ha télen beköszönt a fagy…
Hóról álmodik

– A rovarok gyérítésében, a gombák és egyéb kórokozók pusztításában ugyanúgy a segítségünkre lehet a fagy, mint a mezei pocok elszaporodásának a megakadályozásában. A gond csak az, hogy egyelõre nem igazán vannak komolyabb fagyok. A másik probléma az lehet, hogy ha továbbra is így esik az esõ, akkor a mélyebb fekvésû területeken elõbb-utóbb meg fog állni a víz, és ha ez kiterjedt jégtakaróvá dagad, az bizony felszaggathatja a vetések gyökerét – avatott be a szakma rejtelmeibe Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy milyen idõjárást tartana optimálisnak a tél hátralévõ részében. Szavai szerint az lenne az ideális, ha nappal nem lenne több, mint mínusz öt fok, éjszaka süllyedhetne kicsit mélyebbre a hõmérõ higanyszála, és mindeközben érkezne egy laza, friss hótakaró, mondjuk nyolc-tíz centiméter vastagságban. „Az országot járva sok helyen azt látom, hogy nemcsak kukorica, de itt-ott napraforgó is maradt kint a földeken. Ezekrõl a víz borította területekrõl lehet, hogy már nem lesz értelme betakarítani a növényt, ami sok esetben gombával és más kórokozókkal fertõzött. A takarmány-értéke ezért szinte a nullával egyenlõ, szerintem kár lenne miatta tönkretenni az erõgépekkel a fellazult talajt” – fogalmazott a vezérigazgató.
Fagyra várva

Örvendi László, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) megyei elnöke szerint az enyhe tél abból a szempontból jó, hogy a kalászos gabonák még most is fejlõdnek, a késõi vetésûek meg tudtak erõsödni. Ugyanakkor (tette hozzá a maga is gazdálkodó szakember) mostmár keményebb fagyokat szeretnének, hiszen azok hathatósan megritkítanák a rovarokat és a gombákat. – Az õszi vetésnek kedvez a fagyhatás, és a porítás miatt jót tesz a talajok szerkezetének is. A nálunk használatos búzák genetikailag úgy vannak kódolva, hogy ha nem kap fagyot, akkor gyengébben, vagy adott esetben nem is kalászol a növény. A legrosszabb egyébként az, amikor a földeken összefüggõ víztakaró áll, hiszen az alatt egy-két hét alatt megfullad a vetés. A jég annyival jobb, hogy ha sikerül feltörni (gyûrûs hengerrel, vagy miként az õseink tették, a birkanyájat használva jégtörõ kosként), akkor a növény alatta is elegendõ levegõhöz jut - utalt a parasztember agyafurtságára Örvendi László. Tapasztatai szerint az összefüggõ víztakaró ezekben a hetekben leginkább a megye sárréti területein okoz komoly fejtörést a mezõgazdasági termelõknek.

„A február rossz ember”
Ez az enyhe tél jelen pillanatban a határban nem használ és nem is árt semminek, hiszen nyugalmi
állapotban vannak a növények. Ugyanakkor arra számítok, hogy már nem sokáig lesz ez így – válaszolta
megkeresésünkre Kiss Zoltán, a megyei kormányhivatal földmûvelési igazgatója, aki azt tapasztalja, hogy
egy-egy növénynél már kezdenek a hajtások megindulni, mintha tavasz lenne. – A kártevõk áttelelése
problémát okozhat, miként az is, hogy az enyhe tél kifejezetten kedvez a mezei pocok szaporodásának. –
Azt tartja a mondás, hogy „a február rossz ember”, hát mi nem bánnánk, ha ez a rossz ember a jelenleginél
zordabb idõvel köszöntene ránk. A talajoknak jót tenne a mínusz 8-10 fok, és ha jön a fagy, akkor akár
több tíz centi vastag jótékony hótakarót is el tudnék képzelni – jelentette ki Kiss Zoltán.