2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Se defláció, se inflációForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-01-28 15:10:15
Címkék: Bihari hírek
A svájci jegybanknál úgy gondolták: legyünk túl a drámán inkább elõbb, mint utóbb.

A németek elengedik a görög adósságok egy részét, és a görög adósságállomány nagy hányadánál kitolják a fizetési határidõt. Ezt borítékolja az alapblog.hu-nak adott interjúban a Commerzbank vezetõ közgazdásza, Christoph Weil.
Gyenge közös pénz

Szerinte politikai öngyilkosság lenne a kormányzó német elit részérõl, ha hagynák, hogy Görögország távozzon az euróövezetbõl, de ennek amúgy sem lenne nagy valószínûsége. A közgazdász megérti a svájci jegybank vihart kavart döntését, szerinte ugyanis a berni döntéshozók végül sokkal nagyobb várható piaci-, gazdasági-, pénzügyi viharok elõl fogták ki a vitorlát – még idõben. A svájci döntés nyomán mindenesetre leleplezõdött, mennyire képlékeny, bizonytalan helyzetben leledzik az euró, hiszen nem csak a frankkal, a dollárral szemben, hanem az égvilágon minden más vezetõ, mérvadó devizával szemben gyengült az európai közös pénz. Az Európai Központi Bank (EKB) újabb nagy könnyítési programját a Commerzbank vezetõ közgazdásza nem tartja kellõképpen indokoltnak, õ egyébként nem lát deflációs veszélyt az euróövezetben.
Kihúzni a méregfogat

Christoph Weil úgy véli, hogy a svájci jegybank irányítása megelõlegezte a következõ idõszaknak a várható piaci, devizapiaci viharait. Azokat a fejleményeket hozta ki már elõre a piacokból, amelyek nagy valószínûséggel egyébként is bekövetkeztek volna, de halmozottabb, ezért sokkal veszélyesebb mértékben. A bank döntéshozói szerinte úgy gondolták, hogy a „méregfogat” húzták ki – még idõben.
Fotó: AFP ©

A svájci döntés nyomán már most kibújt a szög a zsákból: a piacok leleplezték, hogy az euró roppant sérülékeny, hiszen nem ám csak a frank vagy a dollár ellenében, hanem minden más mérvadó devizával, még a brazil pénzzel szemben is rengeteget gyengült. Az euróövezethez képest sokkal jobb gazdasági-pénzügyi helyzetben lévõ Svájc fizetõeszközének az egyre nagyobb kockázatoknak kitett szituációba kavarodó euróhoz való rögzítése hamarabb vált tarthatatlanná a svájci gazdaságra nézve, mint azt az elmúlt két-három évben feltételezték. A svájci jegybank vezetõi vélhetõleg úgy gondolták: legyünk túl a drámán inkább elõbb, mint utóbb. A veszteségek most még kompenzálhatók, késõbb már szinte kezelhetetlenné is válhatnak. Szóval, minél késõbb cselekedtek volna a svájciak, annál nagyobbakat veszített volna Svájc és veszítettek volna a deviza-, a részvény- és a kötvénypiacok. Áttételeken keresztül pedig más nemzetgazdaságok is.
A németek biznisze?

A közgazdász állítja, hogy az Európai Központi Bank nagy kötvényvásárlási programja ellentétes az EKB-ra vonatkozó szerzõdésekkel. Az EKB egyedüli kézzel fogható célja az elmúlt egy évben semmi egyéb nem volt, minthogy gyengítse az eurót. Ez megtörtént, a svájci jegybank ebbe nagyban besegített. Nem igazán belátható a számomra, miért kell Európának utánoznia az amerikai jegybank QE-jét (a mennyiségi könnyítések, a gazdaság olcsó, nagy mennyiségben nyomtatott új pénzekkel való elárasztása). Ebbõl egyébként a német vállalatok jobban profitálnak, mint más euró-övezetbeli gazdaságok. A többiek exportjának meghatározó része ugyanis az euróövezeten belülre irányul. A németeknek viszont sokkal erõsebb a jelenléte az amerikai, a kínai, a japán, a latin-amerikai, a kelet-európai piacokon. Ezért lõtt ki a német részvénypiaci index. A konjunktúra kilátások, az euróövezet egészére nézve – az euró gyengüléstõl függetlenül – mégsem rózsásak. – Szerintünk 0,8 százaléknál nem lesz erõteljesebb idén a GDP-növekedés átlaga. Nálunk, Németországban persze ennél valamivel dinamikusabbat prognosztizálunk. Óvunk azonban mindenkit attól, hogy ezt csakis az euró gyengülésével hozza összefüggésbe! A német helyzet egyebek között azért jobb, mert nem hagytuk, hogy ingatlanlufi képzõdjön.
Fotó: Sean Gallup/Getty Images ©

Nincs túlfûtött ingatlanpiacunk, az árak emelkedése évek óta tûrhetõ keretek között zajlik. Sem az ingatlanvásárlók és -befektetõk, sem a bankok nem bonyolódtak bele olyasfajta kibogozhatatlan hitelezési komplikációkba, amelyek drámát okoztak másutt, különösképpen Spanyolországban. Ami pedig a munkanélküliséget illeti, az az euróövezet legtöbb országában semmiképpen sem csökken jelentõsen – véli Christoph Weil.
Nem ért egyet vele

Hozzátette, hogy õ egyáltalán nem ért egyet Draghi úrral, az EKB elnökével és mindazokkal, akik hozzá hasonlóan deflációs veszélyben látják Európát. – Egyszerûen azért nincs infláció, mert alacsonyak és még tovább is csökkennek az energiaárak. A fogyasztók azonban ennek örülnek, ráadásul több pénzük marad, hogy másra költsenek. Az árak alacsony volta, vagy akár a negatív infláció nem fogja akadályozni a gazdasági növekedést. Japánban a kilencvenes években defláció volt ugyan, de az egy fõre jutó GDP-növekedés egy centtel sem maradt el az amerikaitól. A deflációs spirálszerû állapottól, amelyben az ember folyamatosan halasztgatja vásárlásait, a tõkés pedig a beruházásait, mert a költségek további, megállás nélküli zuhanását feltételezi. Ettõl az állapottól az euróövezet fényévnyi távolságra van – véli a vezetõ német közgazdász.

HBNKizárt, hogy távoznak
Christoph Weil szerint szinte lehetetlen a görögök távozása az euroövezetbõl. Görögország óriási adóssághegyeket halmozott fel, ám ez a probléma praktikusan kezelhetõ. – Az európai mentõcsomagból Görögországnak átutalt mintegy 150 milliárd euró után a következõ tíz évben Athénnak kamatokat sem kell fizetnie. Harmincéves kölcsönökrõl beszélünk! Ráadásul Görögországnak pozitív a költségvetése, és a fizetési mérlege. Márpedig az euróövezet pénzügyminiszterei annak idején megígérték Athénak, hogy ha tartósítani képes az államháztartási többletet, akkor jutalmul elengedhetõ az adósságok egy része – mondta a közgazdász.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!