„Az immár fél éve tartó oroszországi embargó nem olyan, mint egy tíz másodperces áramszünet, hogy visszajön a villany, és az élet megy tovább. Biztos vagyok benne, hogy ha egyszer felengedik elõttünk a képzeletbeli sorompót, akkor már nem ugyanarra az orosz piacra térhetünk vissza, ahonnan az embargó miatt kiszorultunk” – mondta el a Naplónak Bárány László, a Baromfi Coop Kft. igazgatója, hozzátéve, hogy az oroszok a saját tilalmukat is kijátszották.
Hagytak kiskaput

Bárány László azzal folytatta, hogy bár egyelõre csupán a sertéshús és a húskészítmények kapcsán van szó az embargó esetleges feloldásáról, minden ilyen hírnek örülni kell, hiszen az embargó bénítja a gazdaságot, a kereskedelmet. – Az oroszok a csirke esetében hagytak egy kiskaput a rendeletben, mégpedig azt, hogy a keltetõtojásra nem vonatkozik a beviteli tilalom. Megvették tõlünk a rengeteg tojást, kikeltették a csirkéket, amiket nagyrészt saját termésû gabonával hízlaltak fel, így végsõ soron a saját termékünkkel (a keltetõtojással) kiszorítva minket az orosz piacról – osztotta meg velünk az éppen aktuális gondjaik egyikét a vezetõ. Mint mondta, egy piacra visszatérni mindig drága játék. „Az is sokba kerül, hogy itthon egy-egy nagykereskedelmi lánc beszállítójaként megvesse a lábát a hazai termelõ, nos, Oroszország esetében ugyanez a kihívás vár ránk, csak nagyban” – mondta Bárány László, aki mostanáig mintegy 50 és 100 millió forint közé teszi a cégcsoportjuknál az embargó miatt elmaradt hasznot; és még nincs vége.
Óvatosan optimista

A sertéságazat lesz a kedvezményezettje az orosz embargó feloldásának, az évi 700 ezer sertést értékesítõ Alföldi Sertésértékesítõ és -Beszerzõ Szövetkezet ügyvezetõje mégis óvatosan fogalmaz a közeljövõt illetõen. Marczin Zsolt azt reméli, hogy ha a német, a dán és a holland sertés valóban zöld utat kap Moszkvától az újbóli bevitelre, a kereslet élénkülése és a hatalmas uniós húskészletek apadása a magyarországi árakra is jótékony hatással lehet. – Amikor az oroszok embargót hirdettek, a brazilok és a kínaiak egyaránt hatalmas erõkkel vonultak be az oroszországi piacra. Érdekes lesz, hogy ha az európai hústermelõk is megint bemehetnek, akkor ezek a szereplõk hogyan fognak egymással megküzdeni – osztotta meg velünk várakozásait Marczin Zsolt, aki szerint amellett, hogy komoly árverseny lesz, sok múlik azon, hogy ki, hogyan képes felmelegíteni a korábban gyümölcsözõ orosz üzleti kapcsolatait.
Szorító olajárak

Az évente ötmillió kacsát és libát elõállító Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója úgy tudja, hogy bár az orosz intézkedés a prémium termékekre nem vonatkozik, némi reményt adhat számukra, hogy például a pármai sonkáról már lehet erre vonatkozó piaci pletykákat hallani. – A következõ két-három hónapban sok minden eldõlhet, hiszen az oroszok nyakán szorul a hurok a tartósan alacsony olajárak miatt. A mi cégcsoportunkat leginkább az embargó másodlagos hatása érinti (az EU-ban felhalmozódott húskészletek miatt zuhant a víziszárnyasok ára), de az elmaradt hasznunk így is több százmillió forintra tehetõ – vonta mérleget Szabó Miklós vezérigazgató. Mint mondta, az Unióból orosz piacra az embargó elõtt tízezer tonnás kacsa- és libaszállítmányok mentek, ezeknek a beragadása komoly piaci zavarokat okoz a közösségen belül. „Libából jelentõs készletek maradtak a vágóhidaknál, ami gazdálkodási szempontból nyomja a 2015-ös évüket is” – tette hozzá.