Jövőre stagnálásra számít a magyar nemzetgazdaság folyamataiban a GKI Gazdaságkutató Zrt. - derül ki az Erste Bank együttműködésével készített előrejelzésből. Idén egyébként összességében 6-7 százalékos visszaeséssel számolnak. A prognózis szerint a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.

A Gazdaságkutató szerint a magyar gazdaság valószínűleg túl van a visszaesés mélypontján. A negyedik negyedévben már minimális növekedésre számítanak a harmadik negyedévhez képest, az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban szerény a pozitív irányú eltérés.

Az iparban eddig csak a bányászat és az egyéb feldolgozóipar tudott növekedni. Belföldre a gyógyszeripar, külföldi értékesítésre pedig az élelmiszeripar tudta növelni eladásait. Az építőiparon belül az épületek építése 13 százalékkal csökkent, miközben az egyéb építmények, például utak építése 11 százalékkal nőtt az ágazaton belül. A mezőgazdasági termelés az időjárás okozta terménycsökkenés miatt jelentősen visszaesik idén.

A vásárlóerő csökkenése és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése miatt visszaesés tapasztalható a kereskedelemben is: az élelmiszerek és a napi cikkek forgalma 4,5 százalékkal, a többi terméké 7 százalékkal, a gépjárműveké pedig 36 százalékkal csökkent. A belföldi kereslet csökkenése miatt az import ennél is erőteljesebben esik vissza. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

A munkanélküliség már a harmadik negyedévben meghaladta a 10 százalékot. Ez a mutató év végére 11 százalék körül lehet, részben szezonális, részben a visszaesést késve követő foglalkoztatás-csökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt. Jövőre a második negyedévtől újabb csökkenésre számít a GKI.

A bruttó keresetek egyébként az első nyolc hónapban 1,3 százalékkal emelkedtek. Az SZJA sávhatárának eltolása miatt a nettó keresetek az első félévi a százalékos emelkedés után július-augusztusban 3,5 százalék körül nőttek. Az infláció gyorsulása miatt a reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5 százalékos csökkenésére számítanak. Ennek oka a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése, valamint a családtámogatások nominális befagyasztása. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása várható.

A szeptemberi fogyasztói árak 4-9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ekkor a változatlan adótartamú index mindössze 1 százalék volt, vagyis adóintézkedések nélkül számítva az infláció üteme az I. félévhez viszonyítva jelentősen tovább lassult.

Az államháztartás hiánya a nagyfokú gazdasági visszaesés ellenére a GDP 3,9 százaléka körül lesz 2009-ben. A következő évre a hivatalosan megcélzotthoz hasonló, 3,8 százalékos deficitre lehet számítani. A GKI szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az állami cégek adósságállományát a következő kormány konszolidálja, ami egyszeri tételként emeli meg a hiányt. Ha ez az érintett cégek működési reformját jelenti, akkor ezt a nemzetközi pénzvilág is elfogadhatja.