A réz- és bronzkorban már lakott hely neve utal az 1605. december 12-i jeles napra, amikor Bocskai István, Magyarország választott fejedelme 1605-ben hajdúkat telepített le Hadházon is, egyben városi rangot adott a településnek.

Hajdúhadház 1872-ig volt szabad hajdúváros, ezután nagyközségként, majd újra városként tartották számon, végül 1936-ban veszítette el városi rangját, amit 1989-ben a szomszédos Téglással való egyesülése után kapott vissza, majd 1991-es szétválásuk után is megtarthatta.

A második világháborút követõen az akkor nagyközség, Hajdúhadház sem kerülhette el a „szocialista fejlõdés” hatásait: eltûntek a környezõ tanyák, a virágzó parasztgazdaságok, helyüket a termelõszövetkezetek vették át, melyekbõl a településen több is volt.

Az Új Barázda a rendszerváltást is túlélte, legalábbis nevében. A környezõ erdõk miatt a szocializmusban is jelentõs mértékû volt a 13 ezer lakosú településen a fafeldolgozás.

Az elsõsorban virágzó mezõgazdaságára támaszkodó nagyközségben a kulturális életet sem hanyagolták el, mûvelõdési házában rendszeresen szerveztek ismeretterjesztõ és mûvészeti programokat.

Összeállításunkkal a hetvenes és a nyolcvanas éveket idézzük fel.