Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban azt írták: az indítványozó a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény több rendelkezése, a végrehajtásukat érintõ kormányrendelet, továbbá az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló miniszteri rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az indítványozó hosszú ideje kiterjedt tankönyvkiadói és forgalmazói tevékenységet folytatott. Szerinte a jogalkotó ezekkel a rendelkezésekkel súlyosan piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, sértve ezzel az õ tulajdonhoz való jogát - közölték.

A kedden meghozott határozatban az áll: az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt.

Az indokolás szerint a vállalkozáshoz való jognak nem tulajdonítható olyan jelentés, amely alapján a már mûködõ vállalkozásokra vonatkozó jogi környezet módosíthatatlan lenne. Ennek megfelelõen az állami fenntartású iskolák választási lehetõségének megváltoztatása önmagában nem okozza a szolgáltató vállalkozáshoz való jogának sérelmét. Attól, hogy az indítványozó hosszú ideig tankönyvkiadással és -forgalmazással foglalkozott, és ebbõl rendszeres jövedelme származott, tevékenysége nem tekinthetõ megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak - szögezték le.

Ugyanígy a tulajdonhoz való alapjog nem garantálja a vállalkozások által a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges ráfordítások és eszközök megtérülését, piaci értékállóságát sem - tették hozzá.

Az indítványozó kifogásolta a jogszabály alkalmazására vonatkozó felkészülési idõ tartamát is, mert szerinte azalatt nem lehetett felkészülni az új szabályozás gazdasági következményeire. Az Ab szerint azonban a jogkövetõ magatartásra való felkészülésre elegendõ, ezért megfelelõ a felkészülési idõ.

A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt, míg Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.